Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2017. szeptember 14., csütörtök

Anderlachi Szent Guidó



Szent Gujdó
hitvalló. 
1012.

 
Anderlachból származott, a belgiumi Laekenben lett sekrestyés. Csodálatos gondossággal látta el feladatát, igen sokat imádkozott. Szentségének híre elől zarándokútra indult Rómába, majd a Szentföldre. Hét esztendő után haza indult, de Rómában visszafordult, hogy vezetője legyen a zarándokoknak. A zarándokcsapat valamennyi tagja fertőző betegségben elhunyt, csak ő maradt életben. Visszatért Belgiumba, de hamarosan ő is meghalt.



17. századi magyar prédikációtöredéket mutattak be a feltámadásról



17. századi magyar prédikációtöredéket mutattak be a feltámadásról

Mintegy 350 éves magyar nyelvű protestáns prédikációszöveget és könyörgést mutattak be a kézirat tárolására használt, szintén 17. századi, feltehetően Nürnbergben kiadott gyűjteményes kötettel együtt szeptember 11-én Budapesten.

A merített papírra feljegyzett magyar nyelvű kézirattöredék, valamint a különböző prédikációkat, példázatokat és könyörgéseket tartalmazó, csonka állapotban fennmaradt 1400 oldalas német nyelvű gyűjtemény az Egyesült Államokból, Észak-Karolinából magánadományként érkezett Magyarországra a kormányzati Mikes Kelemen-program keretében, amelynek célja a diaszpórában élő magyarok könyvtári örökségének, értékeinek rendezett módon történő összegyűjtése és hazaszállítása.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a program részeként 2014 óta mintegy 300 köbméter dokumentum, 300 ezer kötet érkezett haza. A teljes restaurálásra szoruló kötetet konténerben, míg az értékes kéziratot kézben szállították Budapestre – tette hozzá. Kiemelte: az adományozó a régóta az Egyesült Államokban élő Horváth Béla Zoltán volt, akit a program keretében Floridában kutató Maczelka Árpád keresett fel.
A helyettes államtitkár szerint a program révén hazakerülő könyvészeti értékek alapját képezhetik egy majdani emigrációs és diaszpóraközpont anyagának. A több példányban hazaérkező könyveket a határon túli magyar iskoláknak juttatják el.
Kitért arra is: Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália után novembertől Nyugat-Európában is kutatók fognak dolgozni a diaszpóraközösségeknél fellelhető könyvtári értékek felkutatásában a Mikes Kelemen-program keretében. A kutatói helyekre szeptember 15-ig lehet pályázni.
A kiemelt történeti jelentőségű kéziratot és a kötetet restauráló Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kutatója, Arany Krisztina főlevéltáros elmondta: a német nyelvű gyűjteményes kötet a korban nagyon népszerű munkának számított, szerzője Johann Jakob Otho evangélikus lelkipásztor és teológus volt. A kötetet az MNL Bécsi kapu téri épületében fogják kiállítani.

A prédikációra és könyörgésre tagolható magyar nyelvű kézirat szövege a húsvéti ünnepkörhöz köthető, a feltámadás témáját taglalja. A szöveg tanúsága szerint a prédikáció 1655. március 9-én hangzott el a mai Mosonmagyaróváron. A pályakezdő prédikátor, Szendi Dávid egy korábbi prédikációszöveget mondott el, amelyet az óvári lelkész, Komáromi Ábrahám István írt, akinek az életéről és működéséről több vonatkozó adat is ismert – fűzte hozzá a szakember.
Kitért arra is: a szöveg egyik érdekessége, hogy egy része a monofizita eutichiánus eretnekséget ostorozza, amely eddig csak egy két évtizeddel később Erdélyben letelepült örmény közösségből volt ismert. A prédikációszöveget októbertől a Hanság Múzeum kezdeményezésére Mosonmagyaróváron állítják ki.
Az irat történelmi kontextusát a Hungaricana közgyűjteményi portál segítségével sikerült feltárni. Szabó Csaba, az MNL főigazgatója hangsúlyozta: a portál európai szinten is egyedülálló kezdeményezés, mintegy kétszáz köz- és magángyűjtemény harmincmillió dokumentumát teszi hozzáférhetővé digitálisan mindenki számára.
Az eseményen Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa mondott köszöntőt, amelyben a kormány által létrehozott testület és az MNL közötti együttműködést méltatta.
 


Szent Kereszt Felmagasztalása



Szent Kereszt Felmagasztalása


Ahogy Krisztus keresztje balgaság és botrány volt az apostolok korában, úgy ma is az azok szemében, akik elég vakok ahhoz, hogy ne ismerjék fel magukon az őskígyó halálos marását. A keresztet mint jelképet ugyan viselik a nyakukban, fülükben, talán még szobájuk falára is kiteszik, de közben minden törekvésük arra irányul, hogy a keresztet, a szenvedést kiiktassák az életükből. A kereszt nélküli élet utáni vágyódás sokszor a keresztényeket is kísérti. Azokat a helyeket szeretik idézni a Szentírásból, ahol az Úr vigasztalást, jutalmat, dicsőséget ígér, s hajlamosak megfeledkezni Urunknak a kereszthordozásról szóló igéiről. Vagy beszélnek ugyan a keresztről, de csak mint valami kellemetlen teherről, amelytől alig várják, hogy megszabaduljanak, s ha nem, perelni kezdenek az Istennel és fellázadnak ellene.

Jézus Krisztust azonban az Atya nem a kereszttől függetlenül vagy annak ellenére dicsőítette meg, hanem éppenséggel a kereszten való végső odaadásában. Ezért a mi felmagasztaltatásunk is csak Krisztus keresztje által valósulhat meg, ez az a deszkaszál, mely képes „a hajótört világot biztos partra menteni”. Persze csak az kapaszkodik belé, aki felismeri, hogy élete Jézus nélkül zátonyra futott és hajótörést szenvedett. Amint ugyanis nincs kereszténység kereszt nélkül, úgy kereszt sincs a kereszténységen kívül, hanem csak megkerülhetetlen és értelmetlen negatívumok. Bűnnel megjelölt létezésünknek, sebzettségeinknek és hiányainknak, szenvedésünknek és halálunknak csak Krisztus keresztje adhat valódi értelmet és örök értéket.

Keresztrefeszített Üdvözítőnk, add meg, kérünk, hogy nap mint nap hittel feltekintsünk a Te szent keresztedre, mely által megszerezted számunkra a váltságot, a gyógyulást és az örök életet. Segíts minket kegyelmesen, hogy keresztedből erőt merítve tudjunk nyomodba lépni, és hordozni a magunk keresztjét, melyet Atyád üdvösségünkre szolgáló eszközül gondos szeretettel, egyéni méretre szabva készített számunkra, s így növekedjünk az iránta való bizalomban és odaadásban.


2017. szeptember 13., szerda

Nektáriuszi Szent Autonom



Szent Autonom 
felszentelt vértanú

Szent Autonom Dioklécián császár uralkodása alatt élt. Itáliában volt püspök. Amikor keresztényüldözés tört ki, megfogadta az Úr szavait: ”… amikor üldöznek titeket az egyik városban, fussatok a másikba.” (Mt. 10,23.) Elmenekült ő is Bithiniának Szoreasz nevű városába. Ott, egy jóindulatú keresztény ember: Kornéliusz fogadta házába. Házában tanította Autonom az embereket ott volt a keresztények gyülekező helye. Tanításának nagy lett az eredménye. Sok embert sikerült a pogányságból megtéríteni és megkeresztelni. Dioklécián császár üldözése alatt újra elrejtőzött, és ott hirdette Krisztus tanítását a pogányoknak. Visszatérve lakóhelyére, a pogányoktól vértanúságot szenvedett. A Szent Liturgiát végezte a templomban, amikor megjelentek a pogányok, és mindenkit kiűztek a templomból. Ott megölték a szent főpapot, majd sok követ dobáltak holttestére. Így, a vérontásnélküli áldozatot bemutatva, saját vérét is bemutatta Istennek tiszta életáldozatul. Ez 313-ban történt. Egy Mária nevű diakonissza temette el tisztességen a szent testet. Sírjánál sok csoda történt.


Eutanázia helyett az életet választotta a pápa hatására egy kolumbiai asszony



Eutanázia helyett az életet választotta a pápa hatására egy kolumbiai asszony

„Bátor vagy, és szép is” – mondta a Szentatya Bogotában az 56 éves Consuelo Cordobának, akinek ez a pár szó elég volt, hogy megváltoztassa a döntését: lemondta az időpontot az eutanáziára, amit azért kért, mert tizenhét éve eltorzult arccal és testtel él.

Az 56 éves asszony élete szinte elviselhetetlenné vált, miután 2000-ben férje leöntötte sósavval: 87 műtéten esett át, milliméterről milliméterre próbálták helyreállítani az arcát. Nemrég pedig agyi fertőzést diagnosztizáltak nála. Ezt az újabb megpróbáltatást már nem tudta elviselni: szeptember 29-ére kapott időpontot eutanáziára, Kolumbiában ugyanis különleges esetekben engedélyezett az asszisztált öngyilkosság.
Előtte azonban a bogotái apostoli nunciatúrán lehetőséget kért arra, hogy  találkozhasson a Kolumbiába látogató Ferenc pápával, hogy megoszthassa vele fájdalmát, és áldást kérjen tőle. Ez a találkozás megváltoztatta elhatározását.
Consuela testszínű símaszkban jelent meg a pápa előtt – már tizenhét éve ilyennel takarja el az arcát, egyrészt hogy védje a napsugaraktól, másrészt mert szégyelli megmutatni, milyen lett a brutális támadás nyomán. Dagoberto Esuncho 2000-ben az otthonukban támadt rá az asszonyra. Börtönbe zárták, de egy hónap múlva kiengedték.
Consuela a támadás előtt azt tervezte, hogy szépségszalont nyit, ehelyett szörnyű kálvária vette kezdetét: operációk sorozata következett (még mindig hat műtét vár rá), különféle kezeléseket kapott, csövet helyeztek az orrlyukába, hogy lélegezni tudjon, folyékony ételekkel tud csak táplálkozni. Ráadásul abban a megalázó helyzetben van, hogy mások segítségére szorul. Mindehhez adódott a legújabb diagnózis: toxoplazmózis, amely az agyát támadta meg, és általában epilepsziás rohamokkal, bénulással jár.
El akarta mondani a pápának, hogy most már elfogyott az ereje, nem bírja tovább, véget vet az életének. Elmondta neki a történetét, és az áldását kérte. A pápa azt válaszolta: „Nem, nem fogod megtenni.” Buzdította, hogy harcoljon az álmaiért, és a következő szavakkal mozdította ki a teljes elkeseredésből: „Bátor vagy, és szép is.”
„A pápa megölelt, ajándékot kaptam tőle ezzel. Most már élni akarok – nyilatkozta a találkozást követően Consuela a kolumbiai újságíróknak. – Nem megyek el [az eutanáziára], mert Isten nagy dolgokra készül az életemben. Csodát tett.”

Az El Espectator kolumbiai lap információi szerint aggodalomra ad okot, milyen nagy számban esnek áldozatul a nők sósavas támadásnak az országban. 2004 és 2016 között 1 151 esetről tudnak Kolumbiában, de valószínűleg ennél több támadás történt, mert sokan nem tesznek feljelentést.