Afrikai Szent Melkiádesz

Szent Melkiádesz (Miltiádész)

pápa és vértanú. 

†314.

Afrikai (egyesek szerint római) származású. Uralkodása alatt visszakapta az egyház az elkobzott javakat, kiadták a Milánói rendeletet (313) és a pápa megkapta a lateráni palotát. Vitába került a donatistákkal, akik a szakadár, de utólag megtért püspökök szentelését nem fogadták el. Összehívta az Arlsi zsinatot, de már nem élte meg. A kalixti temetőben van eltemetve, sírját még nem találták meg. 

A pápa fogadta a katolikus agrártermelőket és a pugliai XI. Piusz-szeminárium közösségét

Ferenc pápa a VI. Pál-teremben 

 

December 10-én, szombaton délelőtt Ferenc pápa fogadta a Vatikánban az új benini szentszéki nagykövetet, Agnès Avognon Adjaho-t, aki bemutatta kormánya megbízólevelét. Őt követte a dél-olasz Puglia tartomány elnöke, Michele Emiliano, majd Hilarion metropolita, volokalamszki érsek, a moszkvai pátriárkátus egyházi külkapcsolatokért felelős vezetője. Fél tizenkettőkor találkozott a Szentatya a Nemzetközi Katolikus Agrár Társulat értekezletének résztvevőivel, végül pedig a XI. Piusz nevét viselő pugliai pápai szeminárium közösségével.

Igazságos mezőgazdaságot sürget a pápa

A katolikus agrártermelőkhöz intézett beszédében a pápa arról beszélt, hogyan lehet keresztényként jelen lenni a mezőgazdaságban. Az emberi személy, a családi és szociális dimenzió, a szolidaritás keresése alapvető értékek, még a fejletlen és szegény régiókban is. Igazságosságra kell törekedni, hogy a kistermelők hangja se vesszen el a profitorientált ágazatban, amely megfelelő politikai, országos és nemzetközi intézkedésekkel helyes irányba terelhető.

Hármas összetartozás Istennel, az egyházzal és Isten Országával

A XI. Piusz Pugliai Regionális Pápai Szeminárium 300 fős közösségéhez fordulva a Szentatya a papnövendékek összetartozásáról szólt az Úrral, az egyházzal és Isten Országával. Ahhoz, hogy valakihez tartozzunk, az egész részének kell éreznünk magunkat. Ebben akadályoz minket a túlzott önszeretet, a narcisztikus viselkedés, ami nehezíti a papi hivatáshoz vezető utat. Az összetartozás azt is jelenti, hogy kapcsolatban vagyunk másokkal. Krisztussal, a testvérekkel, akikkel osztozunk a papi szolgálatban és a hitben, illetve mindenkivel, akivel életünk során találkozunk. A közösség építése a szemináriumi évek alatt is fontos. A harmadik dolog, amire a papnövendékeknek oda kell figyelniük az, hogy senkit ne zárjanak ki, ne legyenek kiselejtezett emberek, közvetítsék Isten irgalmát mindenkinek. Ahogy növekednek az egyházhoz való tartozás érzésében és megízlelik a testvériség szépségét, úgy képesek lesznek a megbocsátásra a kis és nagy dolgokban egyaránt – mondta még a XI. Piuszról elnevezett pugliai szeminárium közösségének Ferenc pápa.

 

 

 

Adventi kalendárium 14.

Adventi kalendárium – 2016. december 10.

Idei adventi kalendáriumunkban a szeptember elején szentté avatott Teréz anya gondolatait idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését, készüljünk az ünnepre Kalkuttai Szent Teréz anyával!

„Maradjatok meg egyszerűeknek! Ne keressetek soha fölösleges és szükségtelen dolgokat.”

(Forrás: Teréz anya breviáriuma – Teréz anya gondolatai, útmutatásai az esztendő minden napjára, ford. Parcz Ferenc, Szent Gellért Kiadó, Budapest)

Mindenható Istenünk, ragyogjon fel szívünkben dicsőséged fénye, hogy eltűnjön belőlünk az éjszaka sötétsége, és a világosság fiainak találjon minket hozzánk érkező Egyszülötted. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

 

Advent 2. hét szombat

Advent 2. hét szombat

Illés, ez az emberségében oly isteni fényben tündöklő próféta, aki az Úr hatalmával véghezvitt csodái után a halk szellő suttogásában ismerte fel Istent, annyira mély nyomot hagyott Izrael kollektív emlékezetében, hogy várták: újra eljön és helyreállít mindent. És Isten be is teljesítette ezt a várakozást Keresztelő János elküldésével, persze, nem a reinkarnáció értelmében, hanem úgy, hogy ugyanazt a prófétai lelket adta az Előhírnöknek, amellyel Illés munkálkodott. Az ő szava is égő fáklya módjára lángolt, s ő is az égből jövő tűzre utalt, amikor azt hirdette, hogy aki utána jön, Szentlélekkel fog keresztelni. Ugyanakkor az illési karizmát új, szellemibb-lelkibb módon jelenítette meg, amikor az istenítéletet nem külső erődemonstrációként, hanem belső valóságként hirdette meg, s szívbéli megtérést várt el hallgatóitól. Azzal, hogy helyreállította a Teremtő és teremtmény kapcsolatát, amikor őszinte megtérést hirdetett, és helyreállította az ember és ember viszonyát, amikor arra figyelmeztetett, hogy senki ne éljen vissza Istentől kapott hatalmával, előkészítette a talajt, hogy az emberek megnyíljanak Jézus magvetése előtt, és szívükbe fogadják Isten országának magvait, egy egészen új, sohasem látott Isten–ember kapcsolat kezdeményeit.

A párhuzam Keresztelő János és Illés között abban is megmutatkozik, hogy a Keresztelőnek is meg kellett tanulnia – Jézus nyilvános működését látva, majd annak hírét hallva a börtönben –, mint Illésnek a Hóreben, hogy az Úr nem a szélviharban és a villámlásban, hanem a szelíd szellő suttogásában van jelen, hogy az ő stílusa nem a bűnösök kegyetlen elpusztítása, sokkal inkább az újabb és újabb lehetőségeket felkínáló irgalom.

Urunk, Jézus, ne engedd, hogy vakok és süketek legyünk az idők jeleire! Add, hogy a Keresztelőben ne csak a szigorú aszkétát, a félelmetes prófétát lássuk, hanem felismerjük benne Előhírnöködet, akinél asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb, ugyanakkor tanuljuk meg tőle azt is, hogy miközben hűségesen ragaszkodunk Hozzád, mindvégig készek legyünk megengedni Neked, hogy felülírd Rólad alkotott korábbi elképzeléseinket.

 

Újonnan feltündöklött István

Újonnan feltündöklött István 

atya

István atya Konstantinápolyban született. Szülei Zakariás pap és Teofánia voltak. Tőlük a jámborságban és keresztény erények gyakorlására jó nevelést kapott. Már fiatal korától a konstantinápolyi Nagy Egyház (Szent Bölcseség) kötelékében szolgált. Atyja halála után a bezárkózottak életmódját választotta. Szent Péter templomában élte vezeklő életét. Szent életéért látomásokban is részesült. Meglátta Szent Péter főapostolt és Szent Antipász egykori pergamoni püspököt is. A IX. században hunyt el, 912-ben, életének 73. évében. Újonnan feltündöklöttnek azért nevezik, mert szent élete miatt hasonlított Isten régi kedveltjeihez, akik minden erényben kitűntek életükben.