Konstantinápolyi Szent Taráz

Szent Taráz 

főpap

Taráz előkelő konstantinápolyi családból származott. Szüleitől jó keresztény nevelést kapott. Mint hithű ember ellensége volt az akkor dühöngő képrombolásnak. Eleinte magas rangú császári hivatalnok volt. Iréné császárnő idejében, aki igyekezett a képrombolást megszüntetni, a pátriárka lemondása után Tarázt, a világi embert választották meg helyébe. Taráz csak azzal a feltétellel vállalta, ha rövidesen egyetemes zsinat rendezi a képvitát. A zsinat nemsokára összeült Nikaiában, 787-ben és lezárta a régóta tartott háborúskodásokat. Taráz azonnal foganatosította a zsinat rendelkezéseket. Aztán az Egyház bajainak rendbetételére fordította figyelmét. Magán kezdte és a legegyszerűbb életet élte. Sokat törődött a szegényekkel, árvákkal, bántalmazottakkal, és igyekezett bajaikat orvosolni. Élete végén súlyos betegségbe esett. Meghalt idős korban, 806-ban. Konstantinápolyban temették el.

Pápai áldás a Vatikánból – magyarul

Pápai áldás a Vatikánból – magyarul

Pápai áldást az Apostoli Alamizsnahivatal (Elemosineria Apostolica) állíthat ki, a Szentszéknek az a hivatala, amely a pápa nevében a szegényeket segítő szeretetet gyakorolja. Valódi kiváltság, hogy anyanyelvünkön is kaphatunk áldást: a magyarral együtt csak tíz nyelven van erre lehetőség.

Konrad Krajewski érsek, pápai alamizsnás

Ez a gyakorlat az Egyház első századaira vezethető vissza, amikor a diakónusok feladata volt a szegények megsegítése. Később a pápák családtagjai gyakorolták ezt a tisztséget. III. Ince pápa (1198–1216) egyik bullája tesz csak említést a már létező alamizsnási (elemosinarius) tisztségről. Boldog X. Gergely pápa (1271–1276) volt az első, aki megszervezte az Apostoli Alamizsnahivatalt, meghatározva az alamizsnás feladatait. V. Sándor pápa egy 1409-ben kelt bullával szabályozta az Alamizsnahivatal szervezetét és szabályait. XIII. Leó pápa vezette be, hogy nevében a Pápai Alamizsnahivatal (Elemosineria Apostolica) áldást állíthat ki különböző alkalmakra. Kezdetben latinul készültek ezek a pergamenpapírra kiállított áldások, amelyeket az érseki rangban lévő pápai elemosinarius ír alá és hitelesít száraz pecséttel. A II. vatikáni zsinat óta már bizonyos nemzeti nyelveken is lehet áldást kérni.

Ferenc pápa elemosinariusa, Konrad Krajewski beneventói címzetes érsek a magyar nyelvű áldások kérését is hivatalának általános ügyintézési körébe vonta. Ennek megfelelően a Pápai Alamizsnahivataltól – mely a Vatikán egyik épületében működik – magyar nyelvű pápai áldást lehet kérni. Aki Rómában jár, személyesen a hivatalban leadhatja kérését. A Szent Péter-bazilikától a Vatikáni Múzeumok felé indulva, a Szent Anna-kapunál kell a svájci gárdistáknak szólni, hogy az Alamizsnahivatalba szeretnénk menni.

Magyarországról a hivatal honlapjáról letölthető kérdőív segítségével lehet áldást kérni, amelyet faxon kell elküldeni  a +39 06 6988 3132-es számra. Az elkészült pergament a hivatal a kérvényben megjelölt címre postázza. Érdemes figyelembe venni, hogy körülbelül egy hónap alatt érkezik meg az áldás a kérés elküldését követően.

Fontos tudni, hogy a Pápai Magyar Intézeten (pmirektor@katolikus.hu) vagy az Olaszországi Magyar Katolikus Misszión (italiamissiohu@gmail.com) keresztül is lehet áldást kérni. Ennek egyik előnye, hogy a kérés adatait tartalmazó levelet magyarul értők olvassák. Ebben az esetben is ugyanazokat az adatokat kell megadni, melyek a hivatal nyomtatványán szerepelnek. A kérelmet elég csak az egyik címre elküldeni.

A pápai áldások kérésének feltételei, módozatai, azok az alkalmak, amelyekre pápai áldást lehet kérni, magyar nyelven olvashatók a Pápai Alamizsnahivatal honlapján. Más eseményekre, a listában nem szereplő évfordulókra nem lehet áldást kérni.

Mindenkinek fontos tudnia, hogy a pápai áldással kapcsolatban felmerülő költségek kizárólag az oklevél elkészítésének és postázásának a költségét tartalmazzák, valamint azt a hozzájárulást, amely a pápa karitatív tevékenységének támogatását segíti.

Valódi kiváltságnak tekinthetjük, hogy magyar nyelven is kaphatunk áldást, ugyanis mindössze kilenc másik nyelven van erre mód:  angolul, csehül, franciául, lengyelül, németül, olaszul, portugálul, spanyolul és szlovákul érkezhet még pápai áldás.

 

Értelmet adott nekünk.

Az ember Isten teremtménye. Értelmet adott nekünk, hogy megismerjük a világ rendjét, és uralmunk alá hajtsuk a természetet. De ezzel a hatalommal nem élhetünk vissza. nem feledhetjük, hogy teremtmények vagyunk. Isten akarata szerint kell használnunk mindazt, amit Istentől kaptunk. Az Isten országa kegyelmi ajándék. A gyermekek nem sokat ismerhetnek meg az evangéliumból és az erkölcsi törvényeken sem igazodnak el. Jézus mégis kijelenti, hogy ilyeneké az Isten országa. Szavában felhívás van: Az embernek olyan egyszerűséggel és közvetlenséggel kell fogadni Isten közeledését, mint ahogy a gyermek fogadja a felnőttek szeretetét. A jelenetről más evangélista is beszél, de csak Márk említi, hogy Jézus megölelte és megáldotta őket. Ez a jelenet a gyermekek vallásos nevelésére is buzdíthat. 

Évközi 7. hét szombat

Évközi 7. hét szombat

A mai Olvasmány Sirák fia könyvéből az emberi méltóság dicsérete. Isten saját képmására alkotta az embert, s ez a hasonlóság három vonásban ölt testet. Az első, hogy földi élete végén nem csupán a porba tér, hanem Alkotójához tér vissza, akitől kapta szellemi lelkét, az értelem és szeretni tudás erejét, mely felülmúlja az egész világmindenséget, és lába alá veti azt. A második „a szellem tudása”, a lelkiismeret szabadsága, a jó és rossz megkülönböztetésének képessége, hiszen Isten írásba adta és az ember szívébe írta az élet törvényét. Végül a harmadik, az előző kettő betetőzése az örök szövetség, melyet Isten az emberrel kötött, s melynek érvénye nem korlátozódik erre a földi életre, de még csak az emberiség, a világtörténelem idejére sem, hanem tart mindörökkön-örökké. Jézus keresztáldozata által, a hitben és a keresztség szentségében mi is részesei lettünk ennek az örök szövetségnek, melyben kibontakozik és beteljesedik mindaz, amit Isten a teremtéskor csíraként az emberbe helyezett, amikor saját képére megteremtette.

Miközben azonban földi életünk során, a szentségekből élve és a kegyelemmel együttműködve Isten műve egyre növekszik és fejlődik bennünk, s lelki értelemben is mind inkább felnőtté válunk, Isten országát mégis gyermekként kell fogadnunk. Ez természetesen nem infantilizmust jelent, de nem is elsősorban tisztaságot, ártatlanságot – ez majd csak következmény lesz –, hanem mindenekelőtt kicsinységet, önkiüresítést. Azt, hogy nap mint nap kivetkőzünk megszerzett tudásunkból, elért nagyságunkból, mások fölötti hatalmunkból, kivívott tekintélyünkből, és üres kézzel állunk meg Isten előtt, hogy ajándékként tudjuk elfogadni tőle mindazt, amit adni akar nekünk, ne pedig úgy, mint ami érdemeink miatt jár nekünk.

Mindazokra a képességekre és adományokra vigyázni szeretnénk, Urunk Jézus, melyeket a teremtő Atya ajándékaként kaptunk, de mindennél jobban óvjuk azt a legdrágább kincsünket, hogy a Te képmásodra teremtettünk és Általad örök életszövetségre rendeltettünk az Atyával a Szentlélekben. Add, kérünk, kegyelmedet, hogy napról napra növekedjünk a Te ismeretedben és szeretetedben s a Hozzád való hasonlóságban, hogy mindenünk, amink csak van, az Atya dicsőségét, embertársaink javát és a mi üdvösségünket szolgálja.

 

Boldog MARCONI MÁRK

Boldog MARCONI MÁRK

 remete, III. r. 

(1430-1510)

1480-ban a Mantua közelében lévő Milliarinoban született egyszerű és szegény szülők gyermekeként. Kora ifjúságától fogva buzgóságra és életszentségre törekedett. Abban az időben Mantuában tevékenykedett Boldog Pisai* Péter harmadikrendi közössége, a Szent Jeromosról nevezett szegény remetéké. Itália sok városában voltak ilyen remeteközösségek, ezek Szent Ferenc III. rendjének szabályait követték. Márk a Mantuában működő Szent Máté remeték közé lépett be, amely közösség nemrég alakult meg. Ettől kezdve úgy élt, mint egy szerzetes, és ezáltal elnyerte a többi remete csodálatát. Mindig vidám volt és készséges bármely gyakorlat végzésére, akár egyszerű, akár nehéz volt az. Legfőbb óhaja volt, hogy egyre tökéletesebb legyen Krisztus követésében. Isten kitüntette őt a jövendölés és csodatevés adományával. A nép szentként tisztelte, és szerencsésnek tartották, ha érinthették ruháját. Márk csupán 30 éves volt, amikor 1510. febr. 24-én elhunyt. Teste épen maradt meg, s a mantuai katedrálisban tisztelik mint „Mantua dicsőségét”. Boldog Márk tiszteletét, mely évszázadokon át folytatódott, X. Plusz pápa 1906-ban hagyta jóvá. Ünnepét a Jeromos-remeték jan. 25-én tartják.
„Akkor, (ti az ítéletkor) örvend minden Istennel törődő ember, és kesereg minden istentelen. Akkor jobban vigad a megsanyargatott test, mint amelyik mindig gyönyörökkel lakott jól. Akkor fényessé változik a kopott köntös, s elsötétül a finom öltözet… Mert az, aki egész szívvel szereti Istent, sem haláltól, sem büntetéstől, sem ítélettől, sem kárhozattól nem fél: a tökéletes szeretet biztos utat nyit Istenhez.” (Kempis 1,24.)

Imádság:
Istenünk, te szentjeid megdicsőítésével szeretetednek új bizonyítékát adod nekünk. Kérünk, hogy Boldog Márk közbenjárása segítsen egyszülött Fiad hűséges követésére. Krisztus, a mi Urunk által.