Mária oltalmába
ajánlották ősi örökségét – hazánkat
Hetven évvel Mindszenty bíboros pásztorlevelét követően
augusztus 13-án, vasárnap a Nagyboldogasszony-bazilika főbúcsúján, Máriabesnyőn
ismét meghirdették a kegyhely Boldogasszony évét.
A Máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika
főbúcsúját augusztus 12-én szombaton és 13-án vasárnap tartották. A vasárnap
délelőtt 10 órakor mondott szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek
volt. Százak és százak, fiatalok és az idősebb korosztály tagjai érkeztek
busszal, gépkocsival, a közelebb lakók gyalogosan, hogy zarándokként
imádkozzanak az ősi kegyhelyen, részt vegyenek a szentmisén, az azt követő
körmeneten, majd litánián.
Miután a templomból a szabadtéri oltárhoz
vonult az asszisztencia, legelöl a templom keresztjével, mögöttük a máriás
lányok Szűz Mária szobrával és a koncelebráló papság, Stella Leontin, a
bazilika plébánosa köszöntötte a megjelenteket.
Mint mondta: talán föl se lehet mérni, hogy az
évszázadok során mennyi fohász, imádság, könyörgés, kérés szállt fel a Magyarok
Nagyasszonyához a máriabesnyői kegyhelyről. Hozzátette: a jelenlévő zarándokok
a szentmisén és az itt kapott kegyelmeken keresztül szeretnének többek lenni.
Jobb emberek, jobb magyarok, jobb keresztények.
Ternyák Csaba érsek az olvasmányok és az
evangélium elhangzása után, homíliája elején kiemelte, akik elzarándokoltak
Máriabesnyőre, mind a Szűzanya tisztelői, akik bizalommal fordulnak hozzá saját
maguk, családjuk, az egész nemzet számára Mária kegyelmeit, pártfogását kérve.
Mindezt azért tehetjük – mondta –, mert Jézus édesanyja Isten
legtökéletesebb teremtménye, akinek mennybevételét ünnepeljük
Nagyboldogasszonykor. Ezen a napon arra emlékszik az Egyház, hogy az Üdvözítő
édesanyja, aki mentes volt a bűntől és a romlástól, földi életének végén
testestül-lelkestül felvétetett a mennybe. Ternyák Csaba érsek arról is szólt,
Mária üres sírja Jézus üres sírjára emlékeztet bennünket, mely előre jelzi az
élet istenének teljes győzelmét a halál felett, amikor az idők végén majd
újjáteremt mindent – bennünket is, akik a testi halálban fiához, Krisztushoz
leszünk hasonlóak.
Mária az egyetlen teremtmény, aki már most a
végső húsvétot éli, mivel az ő testében Krisztus már megvalósította a megváltás
teljességét. Győzött a bűn és a gonoszság felett. Mi is ezen, a győztes oldalon
vagyunk. Igaz ez a jelenlévőkre, de érvényes egész népünkre is – mondta Ternyák
Csaba érsek, majd folytatta: akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy egyre
fogyatkozó számban vannak azok, akiknek fontos ez a győzelem. Mi azonban
képviseljük népünk többi részét is. Tudjuk, hogy Mária közbenjár értünk, hiszen
szent királyunk ezen a napon Máriának ajánlotta fel népünket Nagyasszonyunk
oltalmába.
Ternyák Csaba érsek szentbeszédében bejelentette,
hogy a kegyhely igazgatójának javaslatára meghirdeti a máriabesnyői
Boldogasszony-évet, a hetven évvel ezelőtt indult Mária-év tiszteletére.
Mindszenty bíboros a püspöki kar nevében 1947. augusztus 15-én e témában
nagyhatású pásztorlevelet adott ki. Érdemes ezt újra elolvasni, elmélkedni
fölötte és megfogadni azokat a tanácsokat, felhívásokat, melyeket Mindszenty
József akkor intézett a magyarsághoz. A pásztorlevél szavai súlyosak, de ma is
érvényesek – mondta Ternyák érsek. Különös figyelmet érdemel, hogy akkor,
1947-ben még nem telt el tíz esztendő a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus óta. A nép lelkét, tartását akkor még nem törte meg a kommunisták
keresztényellenes politikája, mégis szükség volt arra, hogy megerősítsük azt a
szövetséget, melyet Szent István Nagyasszonyunkkal kötött. Mindszenty bíboros
drámai szavait hetven év után is fontosnak, aktuálisnak érezhetjük. E
szövetséget meg kell erősítenünk, népünkért Mária közbenjárását kell kérnünk.
2020-ban – folytatta Ternyák érsek –, ismét
eucharisztikus kongresszus lesz Budapesten. Mit tehetünk mi, hogy népünk,
Európa, az Egyház számára eredményes legyen ez az eseménysorozat? Tudjuk –
mondta az érsek –, a siker elsősorban a felkészülésen múlik. Készüljünk tehát
erre a kongresszusra, készüljünk a vasárnap megszentelésével, állítsuk életünk
középpontjába az Eucharisztiát.
A szentmise befejezése előtt Ternyák Csaba
érsek az alábbi imával nyitotta meg Máriabesnyőn a Boldogasszony-évet.
„Istennek dicsőséges anyja, dicsőséges Szűz
Mária, mindannyiunk Boldogasszonya. Emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű
szolgád, első királyunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében reád
hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeiddel légy szószolónk
és közbenjárónk szent fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink,
mert anyai szemed szüntelenül vigyázott örökségedre, mindörökké áldott
Nagyasszonyunk. Ez a remény éltet most is, ez a bizalom lelkesít minket, hogy
különös pártfogásod által hazánkat ma is Mária országának hívhatjuk és valljuk.
Azért emeljük fel hozzád szívünket és kulcsoljuk imára kezünket, hogy alázattal
eléd tárjuk könyörgéseinket. Oltalmazz és védjed hathatós pártfogásoddal édes
magyar hazánkat a testi-lelki bajoktól. Védjed minden széthúzástól, lelki
romlástól és katasztrófától sokat szenvedett népedet. Védjed, hogy egységben és
békében, örömben Isten dicsőségére virágozzék. Gyullaszd föl bennünk őseink
buzgóságát, vezéreld hitünket, hogy imával, munkával és szeretetben újabb
ezeréveket élhessünk. Ezen búcsúi szentmise és főpásztori küldetésem által
ezzel az imával megnyitom itt, Máriabesnyőn országunk ősi kegyhelyén a
Boldogasszony évét. Legyen a kegyelem áradása és a lelki megújulás ideje ez az
esztendő az idezarándoklók számára. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
A felajánló ima befejeztével indult el a
körmenet. Elöl a templom keresztjét hordozók, aztán a máriás lányok – Szűz
Mária szobrával, majd a papság, a főcelebráns érsek és a baldachin alatt az
Oltáriszentség. A körmenetben százak és százak vonultak énekelve, imádkozva,
hogy a szabadtéri oltárhoz visszatérve, a máriás énekeket követően elénekeljék
a pápai és a magyar himnuszt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése