Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XVII.
Noé és családja.
„Amikor azután az emberek sokasodni kezdtek a földön, és leányokat nemzettek, látták az Isten fiai, hogy az emberek leányai szépek, és feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek”. (Ter 6,1-2) Isten fiai itt nem az angyalokat jelenti, hanem akik addig az egy igaz Istent szolgálták. Az emberek fiai pedig azokat jelzik, akik cselekedeteikkel, főként a bálványimádásukkal magukra vonták Isten haragját. Az nem volt baj önmagában, hogy utóbbiak lányai szépek voltak. Az a természetes, ha az emberek, közülük is a lányok szépek, hiszen Isten szépnek tervezte és teremtette őket. Azért tiltotta Isten a két csoport összeházasodását, mert rendszerint az asszonyok állásfoglalása a döntőbb a családok vallásos elköteleződésében.
„Amikor azonban az Úr látta, hogy nagy az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve minden gondolata folyton gonoszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és mélyen bánkódva szívében így szólt: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem, az embert és a jószágot, a csúszó-mászót és az égi madarat, mert bánom, hogy alkottam őket. Noé azonban kegyelmet talált az Úr előtt”. (Ter 6,5-8)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése