Vízkeresztutáni szombat
„Abban rejlik a mi iránta való bizalmunk, hogy
bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket”
Szent János apostol az első négy meghívott tanítvány közé tartozott, tehát Jézus minden tanítását hallotta. Mindent nagyon pontosan meg is jegyzett. Amikor Jézus evangéliumát már hárman megírták, és nagyjából azonos tematika szerint, tehát írásuk központjában az Úr galileai működése állt, majd az utolsóvacsora, Jézus pere, kínszenvedése, keresztre feszítése, halála és feltámadása volt a téma, akkor János úgy gondolta, hogy az első hármat kiegészíti Jézus júdeai beszédeivel és cselekedeteivel. Az utolsóvacsorán hosszan tárgyalja Jézus búcsúbeszédét, de nem ír semmit az E Eukarisztia rendeléséről. Olybá tűnik, hogy elsődleges célja írásaival pótolni azt, amit nagyon fontosnak tart az Úr tanításában és csak ő tudja pótolni az utókor számára.Első levele záró gondolata az Atya irántunk való jóságáról szól. A Mi Atyánk szövegéből ismerjük mi is ezt a gondolatot: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod”. (Mt 6,10) Itt János így ír:„Abban rejlik a mi iránta való bizalmunk, hogy bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket”. (1Jn 5,14) Ez itt kicsit furcsának tűnik első pillanatra. A hegyi beszédben teljes bizalommal kérjük, hogy tőlünk független elhatározása legyen meg a mi sorsunkban. János eleve ahhoz méri kérő bizalmunkat, ha mi tudjuk, mit akar nekünk adni, akkor kérjünk bizalommal. Még bonyolultabbnak érezzük ezt a kérdést a következő sorból: „Ha tudjuk, hogy meghallgat minket, bármit kérünk is tőle, azt is tudjuk, hogy kéréseinket már meg is hallgatta”(15) Talán az a helyes értelmezés, hogy Atyánk a vele való kapcsolatunkat kegyelmeivel eleve úgy rendezi, hogy teljes bizalmat sugall a kérés előtt: csak kérj bátran, gyermekem, te annyira kedves vagy nekem, mert folyton kedvemben akarsz járni, hogy akaratodat, amelyet szabadnak alkottam, tökéletesen aláveted az én akaratomnak. Erre a bizalomra felelek én is az apostol biztatásával: A kérésed már teljesül is. A bűnökről is jó eligazítást kíván adni nekünk. Sokan nem tudják, hogy nem minden bűn halálos bűn, amit az emberek annak ítélnek. Három kritériuma van, amik ha mind együtt vannak jelen a cselekedetemen, akkor lesz a bűnöm halálos. Olyan nagy vétek, amivel súlyosan megbántom az Atyát, lemondok a vele való szeretet kapcsolatomról, az üdvösségemről, és választom a kárhozatot. Ezek a kritériumok: teljes, tökéletes tudat, teljes, határozott akarat és nagy dologról van szó. Ez a döntés a nagy bűn. Kérjük Atyánkat, minket és másokat is mentsen meg az ilyen döntésektől!
Szent János apostol az első négy meghívott tanítvány közé tartozott, tehát Jézus minden tanítását hallotta. Mindent nagyon pontosan meg is jegyzett. Amikor Jézus evangéliumát már hárman megírták, és nagyjából azonos tematika szerint, tehát írásuk központjában az Úr galileai működése állt, majd az utolsóvacsora, Jézus pere, kínszenvedése, keresztre feszítése, halála és feltámadása volt a téma, akkor János úgy gondolta, hogy az első hármat kiegészíti Jézus júdeai beszédeivel és cselekedeteivel. Az utolsóvacsorán hosszan tárgyalja Jézus búcsúbeszédét, de nem ír semmit az E Eukarisztia rendeléséről. Olybá tűnik, hogy elsődleges célja írásaival pótolni azt, amit nagyon fontosnak tart az Úr tanításában és csak ő tudja pótolni az utókor számára.Első levele záró gondolata az Atya irántunk való jóságáról szól. A Mi Atyánk szövegéből ismerjük mi is ezt a gondolatot: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod”. (Mt 6,10) Itt János így ír:„Abban rejlik a mi iránta való bizalmunk, hogy bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket”. (1Jn 5,14) Ez itt kicsit furcsának tűnik első pillanatra. A hegyi beszédben teljes bizalommal kérjük, hogy tőlünk független elhatározása legyen meg a mi sorsunkban. János eleve ahhoz méri kérő bizalmunkat, ha mi tudjuk, mit akar nekünk adni, akkor kérjünk bizalommal. Még bonyolultabbnak érezzük ezt a kérdést a következő sorból: „Ha tudjuk, hogy meghallgat minket, bármit kérünk is tőle, azt is tudjuk, hogy kéréseinket már meg is hallgatta”(15) Talán az a helyes értelmezés, hogy Atyánk a vele való kapcsolatunkat kegyelmeivel eleve úgy rendezi, hogy teljes bizalmat sugall a kérés előtt: csak kérj bátran, gyermekem, te annyira kedves vagy nekem, mert folyton kedvemben akarsz járni, hogy akaratodat, amelyet szabadnak alkottam, tökéletesen aláveted az én akaratomnak. Erre a bizalomra felelek én is az apostol biztatásával: A kérésed már teljesül is. A bűnökről is jó eligazítást kíván adni nekünk. Sokan nem tudják, hogy nem minden bűn halálos bűn, amit az emberek annak ítélnek. Három kritériuma van, amik ha mind együtt vannak jelen a cselekedetemen, akkor lesz a bűnöm halálos. Olyan nagy vétek, amivel súlyosan megbántom az Atyát, lemondok a vele való szeretet kapcsolatomról, az üdvösségemről, és választom a kárhozatot. Ezek a kritériumok: teljes, tökéletes tudat, teljes, határozott akarat és nagy dologról van szó. Ez a döntés a nagy bűn. Kérjük Atyánkat, minket és másokat is mentsen meg az ilyen döntésektől!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése