Évközi 16. hét csütörtökje

Évközi 16. hét csütörtökje

Kiv 19,1-2.9-11.16-20b; Mt 13,10-17
„A mai napon, Izraelnek Egyiptomból való kijövetele után a harmadik hónapban eljutottak a Sínai pusztába.

Mózes, a tudós kiképzést nyert nyolcvan éves vezető, a térben és időben milliós tömeget mozgató, precízen tervező, az utókornak írását hátra hagyó vezetőnek fontos lehetett, hogy írását ettől az időtől kezdve olvashatják. A három hónap csodái a közeli napok történéseihez viszonyítva csak előkészületnek minősültek. A Sínai hegy hatalmas méretével ijesztőn hathatott a népre, amely addig csak síkságon élt. Az ősök útja Hárántól Kánaánig kisebb halmokat, dombokat ismert, de Egyiptomban síkságon éltek. A hatalmas hegy látványa önmagában is alázatosságot sugallt a lapos tájakhoz szokott, földhözragadt népre. „Elindultak ugyanis Rafidimból, és amikor a Sínai pusztába érkeztek, tábort vertek ezen a helyen. Izrael itt a heggyel szemben verte fel sátrait” (19,2) Isten elmagyarázta Mózesnek, hogy a hely a maga félelmetes nagyságával ijesztő látvány. A síksághoz szokott népnek ennek a hatalmas hegynek lábánál kell megtanulnia, hogy az ő Istene mindennél nagyobb „az egész föld az enyém” (5) Ő az egész föld Istene, „és ti lesztek az én papi királyságom és szent népem” (6) Mózes amikor Istentől ezeket a szent szavakat hallotta, lejött a hegyről. Elmondta a nép véneinek, akiktől az egész nép megtudva egyöntetűen felelték: „Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott” (8) Mózes a nép válaszát Istenhez vitte. „Az Úr azt mondta neki: Most tehát eljövök majd hozzád a felhő homályában, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyen neked mindörökre (9) Menj el a néphez, és tartass velük megszentelődést ma és holnap! Mossák ki ruháikat, hogy készen legyenek a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép előtt a Sínai hegyére! Vonj továbbá körös-körül határt a nép számára és mondd nekik: Vigyázzatok, fel ne menjetek a hegyre, még a széléhez se érjetek! Minden, ami a hegyhez ér, halállal lakoljon” (10-12) „Lement Mózes a hegyről a néphez, és elrendelte, hogy szentelődjenek meg. Miután kimosták ruháikat, azt mondta nekik: Legyetek készen a harmadik napra, és feleségeitekhez ne közeledjetek! Amikor aztán eljött a harmadik nap, és felvirradt a reggel, mennydörgött és villámlani kezdett. Egészen sűrű felhő borult a hegyre, és egyre erősödő harsonazengés zúgott, úgyhogy megrémült a nép, amely a táborban volt. Erre Mózes kivezette őket a táborhelyről Isten elé, s ők odaálltak a hegy tövébe. Füstölgött az egész Sínai hegy, mert az Úr tűzben szállt le rá, úgy szállt belőle a füst felfelé, mint az olvasztókemencéből, igazán félelmetes volt az egész hegy. A harsonazengés pedig csak növekedett, és egyre erősebben szólt. Mózes beszélt, az Isten válaszolt neki. Miután az Úr leszállt a Sínai hegyére, a hegy csúcsára, Mózest felhívta a hegy tetejére” (16-20)