2. kép Mariazelli zarándoklaton

2. kép Az elsuhanó Ausztriai táj a buszból esőben.

Uram, tehozzád kiáltok, hallgass meg engem; figyelmezz imádságom hangjára, midőn tehozzád kiáltok: hallgass meg, Uram! Szálljon fel az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt! Hallgass meg engem, Uram!

 

Az imádságra bizony szükségünk volt, nemcsak azért, mert ezért is indultunk el, hanem azért is, mert a nyolc órás autóbusz út, amely Bátától Mariazellig vezet bizony még fiatalok számára is megpróbáltatás, és ezen a zarándoklaton inkább idősebbek vettek részt. Több hetes előkészület után indultunk el úti célunk felé, ahol Mária várt ránk:

 

 Ó legszentebb, ó legkegyesebb,
édes Szűz Mária!
Szeretett Anya, érintetlen,
imádkozz, imádkozz érettünk!

Örömeid és sóhajaid
segítsenek minket, ó, Mária!
Benned remélünk, hozzád kiáltunk,
imádkozz, imádkozz érettünk!

 

A péntek éjfélkori indulás a Bátai Egyházközség tagjai számára szólt. Értünk bonyhádi busz érkezett fedélzetén Erb József plébános atyával, aki a bonyhádi híveket vezette ezen a zarándoklaton. Természetesen a mi lelkivezetőnk is a buszon várt bennünket Sümegi József diakónus, iskolaigazgató személyében. Útitársaink szinte már a megszokott csapat az utóbbi időben több zarándoklaton is részt vettünk. A hajnal már Ausztriában ért bennünket az első pihenő után, amelyet még az egykori Magyar határ innenső oldalán töltöttünk el, egy kis pálinkázgatás kíséretében. A bennünket kísérő esős, párás idő nem vette el kedvét a zarándokoknak, hiszen mi ebben is Isten akaratát látjuk.