Advent 3. hete kedd
Szof 3,1-2.9-13 Mt 21,28-32
Adventi előkészületünk első része a mai nappal zárul. Az ószövetségi Messiás-várás felidézése korunkban nagyon fontos feladat, hiszen az emberek szívéhez és értelméhez kell közel hozni azt az isteni üzenetet: ti, emberek, hálátlanul eltaszítottátok magatoktól Isten jóságos szeretetét, és az ősellenség hatalmába kerültetek. A lázadást, az ősbűnt követte megszámlálhatatlan személyes bűn. A halmozódó adósságot kiegyenlíteni, Istennel kibékülni a magatok erejéből nem tudtatok. Az Úr végtelen jósága kereste és találta meg az utat: a világba beleszületni készülő Fiúistent szánta engesztelő áldozatnak. Ő elfogadta Atyja tervét, és erről évezredeken át küldött új és még újabb jelzéseket, hogy vigasztalódjunk, az idő múlása nem hiúsítja meg a szeretet csodálatos tervét. Ma ez a távolabbi előkészület fejeződik be Szofóniás próféta jövendölésével. A város elszennyeződése nem ismeretlen fogalom: ahol nem takarítanak rendesen, ott összegyűlik a szemét. Ezt a képet alkalmazza a próféta Jeruzsálemre, Isten városára: „Jaj a lázongó, szennyes és erőszakos városnak! Nem hallgatott a szóra, nem fogadott el figyelmeztetést, nem bízott az Úrban, nem közeledett Istenéhez". (Szof 3,1-2) a bűnök szennye ezért emberi erővel már el nem takarítható. Ha pedig Jeruzsálem, az Isten városa ilyen állapotban van, milyen lehet a föld többi lakóhelye? A negyvennapos kis Jézust majd itt mutatják be örvendező lélekkel a Szentlélek ihletésével: Simeonnak, a Megváltót hűségesen váró öreg prófétának ad túlvilági jelzést az Úr: „a Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor a szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt: Most bocsátod el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békességben, mert látták szemeim megváltásodat, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségére népednek, Izraelnek". (Lk 2,26-32) Ebben az időben teljesül Szofóniás jóslata: „Akkor majd ismét tisztává teszem a népek ajkát, hogy valamennyien az Úr nevét hívják segítségül, és vállvetve neki szolgáljanak". (Szof 3,9) Valóban így lett, hiszen jöttek hamarosan a mágusok: „Etiópia folyóin túlról jönnek esedezni hozzám, szétszórtjaimnak fiai áldozatot hoznak nekem".(10) „Mikor a csillagot meglátták, örvendezni kezdtek igen nagy örömmel. Azután bementek a házba. Meglátták a kisgyermeket Máriával, az anyjával, és a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincses ládáikat és adományokat ajánlottak föl neki: aranyat, tömjént és mirhát"
(Mt 2,10-11) Ezzel elkezdődött Isten megváltói terveinek teljesülése: „Szegény és alázatos népet hagyok meg benned, mely majd az Úr nevében bizakodik. Izrael maradékai nem cselekszenek majd Benned gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, és szájukban nem lesz csalárd nyelv". (Szof 3,13) a kezdetre gondolni milyen csodálatos! A folytatást viszont, sajnos, megint elrontotta az ember.
Szof 3,1-2.9-13 Mt 21,28-32
Adventi előkészületünk első része a mai nappal zárul. Az ószövetségi Messiás-várás felidézése korunkban nagyon fontos feladat, hiszen az emberek szívéhez és értelméhez kell közel hozni azt az isteni üzenetet: ti, emberek, hálátlanul eltaszítottátok magatoktól Isten jóságos szeretetét, és az ősellenség hatalmába kerültetek. A lázadást, az ősbűnt követte megszámlálhatatlan személyes bűn. A halmozódó adósságot kiegyenlíteni, Istennel kibékülni a magatok erejéből nem tudtatok. Az Úr végtelen jósága kereste és találta meg az utat: a világba beleszületni készülő Fiúistent szánta engesztelő áldozatnak. Ő elfogadta Atyja tervét, és erről évezredeken át küldött új és még újabb jelzéseket, hogy vigasztalódjunk, az idő múlása nem hiúsítja meg a szeretet csodálatos tervét. Ma ez a távolabbi előkészület fejeződik be Szofóniás próféta jövendölésével. A város elszennyeződése nem ismeretlen fogalom: ahol nem takarítanak rendesen, ott összegyűlik a szemét. Ezt a képet alkalmazza a próféta Jeruzsálemre, Isten városára: „Jaj a lázongó, szennyes és erőszakos városnak! Nem hallgatott a szóra, nem fogadott el figyelmeztetést, nem bízott az Úrban, nem közeledett Istenéhez". (Szof 3,1-2) a bűnök szennye ezért emberi erővel már el nem takarítható. Ha pedig Jeruzsálem, az Isten városa ilyen állapotban van, milyen lehet a föld többi lakóhelye? A negyvennapos kis Jézust majd itt mutatják be örvendező lélekkel a Szentlélek ihletésével: Simeonnak, a Megváltót hűségesen váró öreg prófétának ad túlvilági jelzést az Úr: „a Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor a szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt: Most bocsátod el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békességben, mert látták szemeim megváltásodat, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségére népednek, Izraelnek". (Lk 2,26-32) Ebben az időben teljesül Szofóniás jóslata: „Akkor majd ismét tisztává teszem a népek ajkát, hogy valamennyien az Úr nevét hívják segítségül, és vállvetve neki szolgáljanak". (Szof 3,9) Valóban így lett, hiszen jöttek hamarosan a mágusok: „Etiópia folyóin túlról jönnek esedezni hozzám, szétszórtjaimnak fiai áldozatot hoznak nekem".(10) „Mikor a csillagot meglátták, örvendezni kezdtek igen nagy örömmel. Azután bementek a házba. Meglátták a kisgyermeket Máriával, az anyjával, és a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincses ládáikat és adományokat ajánlottak föl neki: aranyat, tömjént és mirhát"
(Mt 2,10-11) Ezzel elkezdődött Isten megváltói terveinek teljesülése: „Szegény és alázatos népet hagyok meg benned, mely majd az Úr nevében bizakodik. Izrael maradékai nem cselekszenek majd Benned gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, és szájukban nem lesz csalárd nyelv". (Szof 3,13) a kezdetre gondolni milyen csodálatos! A folytatást viszont, sajnos, megint elrontotta az ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése