Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2013. január 20., vasárnap

Évközi 2 hét vasárnap



Évközi 2 hét vasárnap

Iz 62, 1-5, 1Kor 12, 4-11; Jn 2, 1-11

„a lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy használjon vele”

Istennek öröktől fogva precíz terve van az egész világtörténelem minden mozzanatára. Nemcsak a korokat és azok történéseit szabja meg előre, hanem az emberi közösség éppen élő tagjainak is meghatározza a tennivalóit, hogy együttesen úgy gondolkodjanak és cselekedjenek, hogy minden akkor élőnek a javát szolgálja az egész társadalom. Ezt elsősorban a természetes testi és lelki képességekkel tudja biztosítani az Úr. A személyek a szerint kapják ezeket a természetes képességeket, hogy koruk szükségleteit mindenki javára ki tudják elégíteni. Az élet minden területén minden feladatra gondoskodik megfelelő testi és szellemi erőkről. Amikor a természetes erők nem elégségesek, akkor külön lelki adományokkal, természetfeletti ajándékokkal, vagyis kegyelmekkel siet segítségünkre a Gondviselés. Szent Pál apostol észrevette, hogy a keresztények között is akadtak olyanok, akik ilyen kegyelmeket kaptak. Mivel ezek a kegyelmek nem mindenkiben voltak fellelhetők, azért különös kegyelmeknek, görögül karizmáknak hívták őket. A korintusiakhoz írt első levelében tisztázni akarja azt, hogy ezeknek nagylelkű osztogatója a Szentlélek, a harmadik Isteni Személy, akit azért küldött el a világba az Atya és a Fiú, hogy az Emberfia, Jézus által szenvedésével és kereszthalálával megszerzett kegyelmeket ossza szét az emberek javára. Az élet zavartalan boldogságára tehát az isteni Gondviselés vigyáz.„a lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a csodajelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz. A lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy használjon vele”. (4-7) Tehát senki nem azért részesül sem a testi erejében, sem a lelkiekben, hogy önző módon a saját céljait szolgálja velük. A birtokolt javakból a szeretet törvénye alapján másokat, a melléje rendelt embereket kell boldogítania mindenkinek. Ez isteni törvény. Ez a szeretet törvénye. Aki megérti, másokat boldogít, annak a boldogságát mások garantálják. Aki nem érti meg ezt az embereknek adott rendelkezést, az itt a földön önző életet él, esetleg mértéktelenül meggazdagodik, a kincseit elveszíti: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be, és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is”. (Mt 6, 19-21) Ha tehát valaki önzőn, netán mások súlyos kárát okozva arra használja fel testi vagy lelki adottságait, hogy ő gazdagodjék, mások, pedig ne kapják meg, amire szükségük lenne, és amit Isten az ő javukra rendelt, mindent el fognak veszíteni akár igazságszolgáltatás, akár a halál által. Ez Isten rendelkezése, és ez alól nem kivétel senki. Vallásos ember ezt jól tudja. Ne legyen senki bűnsegédje egyetlen rosszul gondolkodó, önző embernek sem! Osszon nektek, Kedveseim, bőven bölcsességet a Szentlélek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése