Évközi 34. hét hétfő
Dán 1, 1-6. 8-20; Lk 21, 1-4
„akik alkalmasak arra, hogy a királyi palotában szolgálatot teljesítsenek”
Jeruzsálem elpusztítsa után Nabukodonozor babiloni király fogságba hurcolta a lakosság egy részét. Az előkelőket, a képzett mesterembereket szedette össze elsősorban. Ezeket ötvenesével rabszíjra fűzték, és gyalog hajtották őket Babilonig az országokon át. Babilonba érkezve a király megparancsolta az udvari tisztek (tisztviselők) főnökének, hogy válogasson ki jóképű, okos, tanult ifjakat. Ezeket tanítsák meg az állam hivatalos nyelvére, képezzék ki általános műveltségre, hogy három év múlva a király szolgálatába állhassanak. Még azt is előírta, hogy királyi asztalról származó ételeket és italokat adjanak nekik enni, inni. Dánielt, Ananját, Misaelt és Azarját szemelte ki az udvari tisztek főnöke. Elmondta nekik a feladatokat, utasításokat. Talán értesültek Jeremiás próféta leveléről, amelyet Isten parancsára írt a foglyoknak, hogy dolgozzanak, mozdítsák elő fogva tartóik jólétét, mert abból részesülhetnek ők maguk is. A kis különítmény szellemi vezére Dániel volt. Ő szólt az intézkedő vezetőnek, hogy szívesen eleget tesznek mindenben a király akaratának, csak nekik vannak vallási előírásaik, amelyeket szeretnének megtartani. Ők maguk vállalták, hogy főznek maguknak. A főnök azonban nem merte vállalni a felelősséget, ha rosszabbul állnak egészségileg, mint a többi fiatal, a király még a fejét is leüttetheti. Dániel viszont a közvetlen szolgálatukra kirendelt férfival megbeszélte, hogy tíz napig tegyen próbát velük, aztán döntsenek a további sorsukról. Ők főztek maguknak, úgy étkeztek, mint otthon, és sokkal előnyösebbnek látták őket, mint akik a királyi étkeket fogyasztották. Isten megjutalmazta hűséges választottait. A természetes képességeik mellé sok kegyelmet is adott nekik. Különösen Dániel kapott sok rendkívüli adományt. Álmok megfejtését adta neki az Úr, ami a későbbiekben igen öregbítette tekintélyét a király és udvara előtt, sőt még súlyos életveszélyből is kimentette az összes tanácsadót. Ezen kívül irodalmi műveltsége is nagyobb volt, mint a többieké. Amikor a három éves képzési idő lejárt, és a sokféle nemzetből válogatott jelöltek felsorakoztak a király elé, a legnagyobb megelégedést Dániel vívta ki a király előtt. „Amikor a király beszédbe elegyedett velük, úgy találta, hogy az összes között nincs senki olyan, mint Dániel, Ananja, Misael és Azarja. Ők aztán a király szolgálatába álltak, Minden olyan dologban, amely bölcsessége és értelmességet kívánt, és amelyet tőlük Kérdezett, a király tízszerte különbnek találta őket, mint egész országa valamennyi jósát és varázslóját”. (19-20) a régi patinás iskoláink nívóját az utóbbi években nagyon lezüllesztették. Ennek okát keresve több féle indoklást mondanak. Főleg a pénztelenséget okolják. Gyerekkoromban, falusi iskolában kaptam az alapképzést. Aztán két gimnáziumban tanultam tovább, mert közben ferences növendék lettem. A falusi alapok nagyon jók voltak. Az utóbbi érettségi vizsgakérdésekkel talán már az ottani nívóval is megbirkóztam volna. Ne hagyjuk ezt a züllesztést tovább élni. Értelmes fajtánkat Isten magunk és más népek boldogítására szánta az Úr.
Dán 1, 1-6. 8-20; Lk 21, 1-4
„akik alkalmasak arra, hogy a királyi palotában szolgálatot teljesítsenek”
Jeruzsálem elpusztítsa után Nabukodonozor babiloni király fogságba hurcolta a lakosság egy részét. Az előkelőket, a képzett mesterembereket szedette össze elsősorban. Ezeket ötvenesével rabszíjra fűzték, és gyalog hajtották őket Babilonig az országokon át. Babilonba érkezve a király megparancsolta az udvari tisztek (tisztviselők) főnökének, hogy válogasson ki jóképű, okos, tanult ifjakat. Ezeket tanítsák meg az állam hivatalos nyelvére, képezzék ki általános műveltségre, hogy három év múlva a király szolgálatába állhassanak. Még azt is előírta, hogy királyi asztalról származó ételeket és italokat adjanak nekik enni, inni. Dánielt, Ananját, Misaelt és Azarját szemelte ki az udvari tisztek főnöke. Elmondta nekik a feladatokat, utasításokat. Talán értesültek Jeremiás próféta leveléről, amelyet Isten parancsára írt a foglyoknak, hogy dolgozzanak, mozdítsák elő fogva tartóik jólétét, mert abból részesülhetnek ők maguk is. A kis különítmény szellemi vezére Dániel volt. Ő szólt az intézkedő vezetőnek, hogy szívesen eleget tesznek mindenben a király akaratának, csak nekik vannak vallási előírásaik, amelyeket szeretnének megtartani. Ők maguk vállalták, hogy főznek maguknak. A főnök azonban nem merte vállalni a felelősséget, ha rosszabbul állnak egészségileg, mint a többi fiatal, a király még a fejét is leüttetheti. Dániel viszont a közvetlen szolgálatukra kirendelt férfival megbeszélte, hogy tíz napig tegyen próbát velük, aztán döntsenek a további sorsukról. Ők főztek maguknak, úgy étkeztek, mint otthon, és sokkal előnyösebbnek látták őket, mint akik a királyi étkeket fogyasztották. Isten megjutalmazta hűséges választottait. A természetes képességeik mellé sok kegyelmet is adott nekik. Különösen Dániel kapott sok rendkívüli adományt. Álmok megfejtését adta neki az Úr, ami a későbbiekben igen öregbítette tekintélyét a király és udvara előtt, sőt még súlyos életveszélyből is kimentette az összes tanácsadót. Ezen kívül irodalmi műveltsége is nagyobb volt, mint a többieké. Amikor a három éves képzési idő lejárt, és a sokféle nemzetből válogatott jelöltek felsorakoztak a király elé, a legnagyobb megelégedést Dániel vívta ki a király előtt. „Amikor a király beszédbe elegyedett velük, úgy találta, hogy az összes között nincs senki olyan, mint Dániel, Ananja, Misael és Azarja. Ők aztán a király szolgálatába álltak, Minden olyan dologban, amely bölcsessége és értelmességet kívánt, és amelyet tőlük Kérdezett, a király tízszerte különbnek találta őket, mint egész országa valamennyi jósát és varázslóját”. (19-20) a régi patinás iskoláink nívóját az utóbbi években nagyon lezüllesztették. Ennek okát keresve több féle indoklást mondanak. Főleg a pénztelenséget okolják. Gyerekkoromban, falusi iskolában kaptam az alapképzést. Aztán két gimnáziumban tanultam tovább, mert közben ferences növendék lettem. A falusi alapok nagyon jók voltak. Az utóbbi érettségi vizsgakérdésekkel talán már az ottani nívóval is megbirkóztam volna. Ne hagyjuk ezt a züllesztést tovább élni. Értelmes fajtánkat Isten magunk és más népek boldogítására szánta az Úr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése