Pünkösdre várva
Péter gyakorolja teljhatalmát, egyben kötelességét. Jézus tizenkét
apostolt választott ki a kezdet kezdetén. Ezt a választást megismételte, amikor
már rengetegen hallgatták és a meggyógyításukat kérték tőle: „Amikor látta a
tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint a pásztor nélküli juhok:
elcsigázott és kimerült. Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, mondta akkor
tanítványainak. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratáshoz’”
(Mt 9,36-38) „Összehívta tizenkét tanítványát, s hatalmat adott nekik, hogy
kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget, minden
gyengeséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven
Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János, Fülöp és
Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé, a kánai Simon
és a karióti Júdás,aki később árulója lett”(Mt 10,1-4) A hivatását
eljátszott Júdás helyett sürgősen utódot kellett keresni. Természetesen olyat,
aki kisebb tanítványként velük együtt járt, szem és fültanúja volt Jézus minden
cselekedetének: „Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak,
amikor a mi Urunk, Jézus Krisztus közöttünk járt-kelt, kezdve János
keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki együtt tanúskodjék
feltámadásáról. Kijelöltek hát kettőt: Józsefet, akit Barszabbásznak, vagy más
néven Jusztusznak hívtak, és Mátyást. Majd imádkoztak: Uram, ki belelátsz
mindenkinek a szívébe,mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod, hogy
átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet Júdás hűtlenül
elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson’. Ezután sorsot vetettek. A
sors Mátyásra esett, így a tizenegy apostolhoz sorolták” (21-26) Az Egyház
jelöl, a Lélek választ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése