Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2010. december 17., péntek

Advent harmadik hetének szombatja



Igaz sarjat támasztok Dávidnak.



2010.12.18. szombat



A Misztérium újdonsága.



Amikor az ember fejlődni kezd, találkozik a felnőttek gondolkodásmódjával. Megtanulja a logikus gondolkodást. Ebbe később beleszól saját értelmének és tapasztalatainak tanulsága. Úgy vélem, ezt érthetjük „a világ gondolkodásmódja” és „uralkodó kultúra sémái” kifejezések alatt. Ebből kell a gondolkodó egyénnek kiemelkednie, ha a saját életét Isten gondolataihoz, akaratához kívánja alkalmazni .Az Úr minden embernek kialakítja a pontos élettervét. Az emberiség óriási közösség. Azok, akik egy időben élnek, érzékelhetik is tetteik következményeit. A későbbi következmények ugyan általában ismeretlenek lesznek, de az ítéleten az Úr Jézus megmutatja majd, hiszen felelősek vagyunk minden értékért és a hanyagságunk által okozott bajokért is. Ezért a természetes gondolkodás mellett ki kell alakítanunk az értelem-újítást. Ez nem mást jelent, mint az állandó figyelést Isten felé. Reggeli imában megköszönjük Istennek, hogy jól pihenhettünk. Kérjük áldását a napi tennivalóinkra, elsősorban ismert kötelességeink jó teljesítésre. Aztán megkérdezzük Atyánkat, ezeken felül mit kell még az Ő akarata szerint elvégeznünk. Mivel a kegyelmekért mindig imádkoznunk kell, ha ezt a reggeli kérést elmulasztjuk, nem biztos, hogy észrevesszük a különleges feladatot, vagy esetleg nem lesz erőnk teljesíteni. Tehát mindkét mozzanatot említjük: Atyám, nyisd rá a szememet a nekem rendelt feladatra, és adj kegyelmet, hogy sikeresen végbe is vigyem. Este pedig a lelkiismeretvizsgálatkor ez a kérdés is fontos legyen: figyeltem-e a kegyelem indításaira és együttműködtem-e vele? Nyugodt lehetek-e, hogy közreműködésemmel egy – akár ismeretlen – embertársamnak az élete kedvezően gördült tovább, vagy netán valami fontos dolga félbemaradt, elmaradt miattam?Ez bizony naponta megújuló feladat. Kellemetlen néha? Azért élünk, hogy önmagunkról mindig megfeledkezve tegyük a jót, amivel másokat boldoggá tehetünk. Ez a keresztény kultúra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése