Mit tudunk a Boldogságos Szűz Mária földi életének
utolsó szakaszáról?
Az evangélium, amelyet Szent János apostol írt, nagyon személyes élményt örökít meg a Golgotáról: „Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: Asszony, nézd, a fiad! Aztán a tanítványhoz fordult: Nézd, az anyád! Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány” (Jn 19,25-27) Az evangéliumok többet nem mondanak, viszont az Apostolok cselekedetei című könyv, amelyet Szent Lukács evangélista írt, ad némi tájékozódást a Szűzanyáról is. A földről távozó Jézus csak az apostoloknak ad utasításokat, a többi eseményt, mint mi lesz a zsidók várakozásával, ellenségeiknek megfegyelmezésével, a várva várt messiási birodalommal, nem tárgyalja újra. Isten már Ábrahámnak megmondta, hogy őt és akik vele tartanak azokat is megáldja. „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (Ter 12,3) Ez annyira fontos, hogy apostolait azonnali hatállyal a világba küldi: „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét. Tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában sőt egészen a föld végső határáig. Aztán, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől” (ApCsel 1,8-9) Jézus a küldetését be fejezi, és megkezdeti az apostolokkal a folytatást, amelyben Édesanyja sorsa is el van rejtve. A hagyományok szerint János apostol Efezusba költözött. Nyilván magával vitte Jézus Édesanyját, akit az Úr végrendeletében rábízott. Az Egyház hagyománya szerint Mária mindannyiunk Édesanyja lett. Földi élete végső napját úgy őrizte meg a keleti egyház hagyománya, hogy halálakor az összegyűlt az apostolok kollégiuma tanúja volt azonnali föltámadásának és a mennybe fölvételének. Ez azonban jámbor elképzelés, hiszen a század közepén Heródes már megölette karddal Jakab apostolt. A keleti Egyház az egyházatyák korát a VIII. század közepéig számítja, (a nyugati Egyház 604-ig, Nagy Szent Gergely pápa haláláig), Damaszkuszi Szent János mint utolsó keleti egyházatya a Szűzanya mennybevételének szentelt ünnepet nagy fénnyel megülte a hívekkel együtt.Ezt az ünnepet népünk megkeresztelése során átvette és augusztus 15-ét nemcsak Mária megdicsőülésének ünnepeként tartotta számon. A hagyomány szerint István fejedelem Mária mennybevételének felmagasztalásának ünnepén koronáztatta meg magát 1000-ben a II. Szilveszter pápától kapott egyházias formában készült szent koronával. Ez a szent korona Magyarország jelképe lett. Szent István haláltusája csodálatos felajánlással ért véget: A Mennyek és az egész világ Királynőjének végrendeletileg felajánlotta a tulajdonát képező hazát az előkelőket, a harcosokat, az egyszerű embereket, mindent. Szűzanya a felajánlást Gézának már előre közölve elfogadta és Szent István halálával örökre érvényessé tette. Illő tudomásul vennie ezt mindenkinek.
Az evangélium, amelyet Szent János apostol írt, nagyon személyes élményt örökít meg a Golgotáról: „Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: Asszony, nézd, a fiad! Aztán a tanítványhoz fordult: Nézd, az anyád! Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány” (Jn 19,25-27) Az evangéliumok többet nem mondanak, viszont az Apostolok cselekedetei című könyv, amelyet Szent Lukács evangélista írt, ad némi tájékozódást a Szűzanyáról is. A földről távozó Jézus csak az apostoloknak ad utasításokat, a többi eseményt, mint mi lesz a zsidók várakozásával, ellenségeiknek megfegyelmezésével, a várva várt messiási birodalommal, nem tárgyalja újra. Isten már Ábrahámnak megmondta, hogy őt és akik vele tartanak azokat is megáldja. „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (Ter 12,3) Ez annyira fontos, hogy apostolait azonnali hatállyal a világba küldi: „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét. Tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában sőt egészen a föld végső határáig. Aztán, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől” (ApCsel 1,8-9) Jézus a küldetését be fejezi, és megkezdeti az apostolokkal a folytatást, amelyben Édesanyja sorsa is el van rejtve. A hagyományok szerint János apostol Efezusba költözött. Nyilván magával vitte Jézus Édesanyját, akit az Úr végrendeletében rábízott. Az Egyház hagyománya szerint Mária mindannyiunk Édesanyja lett. Földi élete végső napját úgy őrizte meg a keleti egyház hagyománya, hogy halálakor az összegyűlt az apostolok kollégiuma tanúja volt azonnali föltámadásának és a mennybe fölvételének. Ez azonban jámbor elképzelés, hiszen a század közepén Heródes már megölette karddal Jakab apostolt. A keleti Egyház az egyházatyák korát a VIII. század közepéig számítja, (a nyugati Egyház 604-ig, Nagy Szent Gergely pápa haláláig), Damaszkuszi Szent János mint utolsó keleti egyházatya a Szűzanya mennybevételének szentelt ünnepet nagy fénnyel megülte a hívekkel együtt.Ezt az ünnepet népünk megkeresztelése során átvette és augusztus 15-ét nemcsak Mária megdicsőülésének ünnepeként tartotta számon. A hagyomány szerint István fejedelem Mária mennybevételének felmagasztalásának ünnepén koronáztatta meg magát 1000-ben a II. Szilveszter pápától kapott egyházias formában készült szent koronával. Ez a szent korona Magyarország jelképe lett. Szent István haláltusája csodálatos felajánlással ért véget: A Mennyek és az egész világ Királynőjének végrendeletileg felajánlotta a tulajdonát képező hazát az előkelőket, a harcosokat, az egyszerű embereket, mindent. Szűzanya a felajánlást Gézának már előre közölve elfogadta és Szent István halálával örökre érvényessé tette. Illő tudomásul vennie ezt mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése