Évközi 22 hét csütörtök
1Kor 3,18-23 Lk 5,1-11
„ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené”
A korintusi hívek az egymást követő keresztény tanítókat hallgatva ki ezért, ki azért a mesterért lelkesedett. Pál nem örült ennek, mert gyerekes gondolkodásnak értékelte az efféle versengést. Több gondolatsort is leírt, hogy kigyógyítsa volt híveit, tanítványait a felesleges idő és erőpazarlásból. A tegnapi kísérlete azt az igazságot állította a hívek elé, hogy minden tanítójuk Isten szolgája, mindegyik a kapott kegyelem szerint próbálja gazdagítani a lelküket. A hívő hallgató pedig legyen bölcs, ne feledje el, hogy a lelkek gondozása hasonló a kerti munkákhoz: az istenadta földet művelni kell. A kertészek ássák, gereblyézik a termőtalajt. Aztán hozzák a palántákat. A kialakított ágyásokba egyik beleülteti a növényt, a másik öntözi, a káros gazokat tépi ki a harmadik. Mindez fontos tevékenység, de az igazi érték az Isten műve, aki a növekedést adja. Erre kell mindenkinek figyelnie a lelkiekben is. Pál apostol másik hasonlata az építőiparból való. Ott i bölcsen kell eljárnia minden szakmunkásnak. A kézhez kapott terv szerint kell lerakni az alapot. Utána jön a falak építése. Lehet olcsón ócska falat rakni. Egy ideig az is megteszi, de a terhelést, az időjárás viszontagságait már nem biztos, hogy kibírja a szakszerűtlenül vagy rossz anyagból felhúzott tartófal. A lelki építkezés sincsen másként. Aki rossz alapokat rak le a saját üdvösségének művéhez, nagyon ráfizet. Az is ostoba próbálkozás, ha jó alapra ócska felépítmény kerül. Mit akar ezzel a gondolatsorral tanítani Szent Pál a ma élő embereknek? Minden embernek egyetlen élete van. Ez a fogantatásával kezdődik. Sem az édesanya, sem az édesapa nem tudja, kinek az életét indítja el. Kizárólag Isten irányítja az induló ember életét és arra az egyetlen célra lesz alkalmas, amit Isten szánt neki. Szülés után is csak az az értelmes nevelői tevékenység, ha azt nevelem, aki az isteni terv szerint megszületett. Minden más kísérlet oktalan tevékenység. Minden embernek egy kijelölt életcélja van: a földi életben megtenni mindazt a jót, amit Isten az egyén számára kijelölt. Ez abban áll, hogy megkeresem, itt és most mit akar velem elvégeztetni a sorsomat megtervező egyetlen Úr. Ha ezt teszem, boldogítom a mellém rendelteket. Ha nem ezt vállalom, hiábavaló a cselekvésem. Akinek nincs cipője, ne kávéfőzőt vegyek neki. A földön ma is millióféle vallás van, de csak egyetlen egyet fogad el Isten, azt, amit Ő adott az embereknek. A vallás az embernek Istenhez való viszonya. Ostoba dolog minden kísérlet, hogy majd én határozom meg, mit fogadjon el tőlem a végtelen nagy Úr. „Mert e világ bölcsessége oktalanság Isten előtt. Az Úr tudja a bölcsek gondolatairól, hogy hiábavalók" (Zsolt 94,11) „Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat. Ha pedig valaki az alapra aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát, szalmát épít, mindegyiknek a munkája nyilvánvalóvá lesz; ugyanis az Úr napja megmutatja, mivel az tűzben fog megnyilvánulni" (1Kor 3,11-13) „Senki se dicsekedjék tehát emberekkel. Mert minden a tietek, akár Pál, akár Apolló, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár a jövendők, minden a tiétek, ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené” (21-23) Boldog vagyok a katolikus hittel, mert ez Istené.
1Kor 3,18-23 Lk 5,1-11
„ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené”
A korintusi hívek az egymást követő keresztény tanítókat hallgatva ki ezért, ki azért a mesterért lelkesedett. Pál nem örült ennek, mert gyerekes gondolkodásnak értékelte az efféle versengést. Több gondolatsort is leírt, hogy kigyógyítsa volt híveit, tanítványait a felesleges idő és erőpazarlásból. A tegnapi kísérlete azt az igazságot állította a hívek elé, hogy minden tanítójuk Isten szolgája, mindegyik a kapott kegyelem szerint próbálja gazdagítani a lelküket. A hívő hallgató pedig legyen bölcs, ne feledje el, hogy a lelkek gondozása hasonló a kerti munkákhoz: az istenadta földet művelni kell. A kertészek ássák, gereblyézik a termőtalajt. Aztán hozzák a palántákat. A kialakított ágyásokba egyik beleülteti a növényt, a másik öntözi, a káros gazokat tépi ki a harmadik. Mindez fontos tevékenység, de az igazi érték az Isten műve, aki a növekedést adja. Erre kell mindenkinek figyelnie a lelkiekben is. Pál apostol másik hasonlata az építőiparból való. Ott i bölcsen kell eljárnia minden szakmunkásnak. A kézhez kapott terv szerint kell lerakni az alapot. Utána jön a falak építése. Lehet olcsón ócska falat rakni. Egy ideig az is megteszi, de a terhelést, az időjárás viszontagságait már nem biztos, hogy kibírja a szakszerűtlenül vagy rossz anyagból felhúzott tartófal. A lelki építkezés sincsen másként. Aki rossz alapokat rak le a saját üdvösségének művéhez, nagyon ráfizet. Az is ostoba próbálkozás, ha jó alapra ócska felépítmény kerül. Mit akar ezzel a gondolatsorral tanítani Szent Pál a ma élő embereknek? Minden embernek egyetlen élete van. Ez a fogantatásával kezdődik. Sem az édesanya, sem az édesapa nem tudja, kinek az életét indítja el. Kizárólag Isten irányítja az induló ember életét és arra az egyetlen célra lesz alkalmas, amit Isten szánt neki. Szülés után is csak az az értelmes nevelői tevékenység, ha azt nevelem, aki az isteni terv szerint megszületett. Minden más kísérlet oktalan tevékenység. Minden embernek egy kijelölt életcélja van: a földi életben megtenni mindazt a jót, amit Isten az egyén számára kijelölt. Ez abban áll, hogy megkeresem, itt és most mit akar velem elvégeztetni a sorsomat megtervező egyetlen Úr. Ha ezt teszem, boldogítom a mellém rendelteket. Ha nem ezt vállalom, hiábavaló a cselekvésem. Akinek nincs cipője, ne kávéfőzőt vegyek neki. A földön ma is millióféle vallás van, de csak egyetlen egyet fogad el Isten, azt, amit Ő adott az embereknek. A vallás az embernek Istenhez való viszonya. Ostoba dolog minden kísérlet, hogy majd én határozom meg, mit fogadjon el tőlem a végtelen nagy Úr. „Mert e világ bölcsessége oktalanság Isten előtt. Az Úr tudja a bölcsek gondolatairól, hogy hiábavalók" (Zsolt 94,11) „Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat. Ha pedig valaki az alapra aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát, szalmát épít, mindegyiknek a munkája nyilvánvalóvá lesz; ugyanis az Úr napja megmutatja, mivel az tűzben fog megnyilvánulni" (1Kor 3,11-13) „Senki se dicsekedjék tehát emberekkel. Mert minden a tietek, akár Pál, akár Apolló, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár a jövendők, minden a tiétek, ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené” (21-23) Boldog vagyok a katolikus hittel, mert ez Istené.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése