SARZIANOI ALBERT
(1384-1450)
A toszkánai Sarzianoban született előkelő szülőktől.
15 éves korában a ferencesekhez adták magasabb tanulmányokra, később maga is a
rend tagja lett: nagy tudású és erényekben is kíváló tagja. Latinosan
Sarteanoina.k is nevezzük. A 15. század olasz obszerváns mozgalom négy oszlopos
tagjainak egyike. Ezek: Sienai Bernardin, Kapisztrán János, Sarteanoi Albert és
Márchiai Jakab. Firenzében Guarino mester előadásait hallgatta, a görög nyelvet
tanulta nála. Itt ismerkedett meg Szent Bernardinnal, akinek tanítványává
szegődött. Mint igehirdető nagy eredménnyel működött az 1420-as, 30-as években.
Szószékét néha 50 ezer ember is körülvette. Egyesek a szónokok királyának,
Kapisztrán Szent János a Szentlélek trombitájának nevezte. Beszédeinek hatására
jellemző, amit egy ferrarai egyetemi tanár mondott tanítványainak: „Tőlem azt
hallottátok, amit tudnotok kell, most hallgassuk meg Albertet, hogy halljuk
azt, amit tennünk kell.” IV. Jenő pápa 1439-re Firenzébe egyetemes zsinatot
hívott össze, ezen célul tűzte ki az egység előmozdítását a keleti egyházakkal.
Pápai megbízottnak kinevezte Albertet India, Ethiópia, Egyiptom és Jeruzsálem
komisszáriusává. Albert hatalmas utakat tett meg. 40 hithirdetővel Velencéből
indult Jeruzsálembe, Konstantinápolyba, Perzsiába, majd Egyiptomba. Abessziniába
nem tudott eljutni, ideje nem futotta, de az egyiptomi kopt pátriárka követeivel
elindult a zsinatra. (Megbízottai, Firenzei Tamás testvér és társai később
sikertelenül próbálkoztak bejutni Ethiópiába.) A firenzei zsinat eredménye
rövid életű volt, a keleti papság, szerzetesség és nép igazában nem fogadta el
az egyesülést. 1442-ben, amikor mind a konventuálisok vikárius generálisa
(Casali Vilmos), mind az obszervánsoké (Sienai Bernardin) lemondott, IV. Jenő
Sarteanoi Albertet nevezte ki az egész rend generális vikáriusává. A következő
évben azonban a Páduában tartott választási káptalanon a konventuálisok Albert
ellen szavaztak, mivel hogy obszerváns volt, így Albert kénytelen volt visszavonulni.
Érdemekben gazdagon, szentség hírében halt meg Milánóban 1450. aug. 15-én.
Kapisztrán János látta lelkét az égbe szállni. Ha nincs is hivatalosan boldoggá
avatva, a kiváló szentéletű testvérek között tartjuk számon. 1439 nyarán két
csapat találkozott össze Cortona határában: az egyik élén Albert lovagolt a
pápai követ jelvényeivel, kíséretével, a másik csapat Vincenzo testvér és
Bernardin volt. Amint Bernardin szeretett tanítványa közelébe ért, az úton
keresztbeállította csacsiját, s ezeket mondta Albertnek: „Albert testvér,
gondolj a halálra!” Albert sohasem felejtette el az alázatosságnak ezt a
tanítását.
Imádság:
Istenünk, te boldog emlékű Albert testvért rendje és Egyháza
szolgálatában naggyá tetted. Segíts, hogy példájára hivatásunkban hűségesen
kitartsunk és eljussunk a tökéletességre, melyet megmutattál nekünk Fiadban,
Jézus Krisztusban. Aki veled él és uralkodik mindörökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése