GUBBIO BOLDOG BENVENUTUSZ

GUBBIO BOLDOG BENVENUTUSZ

 (kb. 1192-1232)

A régi Zsolozsmáskönyv olvasmánya közli róla, hogy az umbriai Gubbioból származott. Mint kiváló lovag és katona 1222-ben találkozott Szent Ferenccel Gubbioban, aki ott apostoli úton volt. Annyira hatása alá került, hogy kérte a rendbe való felvételét. Szent Ferenc fel is vette őt a laikus testvérek közé. Így Benvenutusz a katonai övet a kordával cserélte fel. A továbbiakban már a kész szent bemutatása következik... Az ilyen rövid szentek életének az a gyengéje, hogy nem látjuk, milyen úton jutott el szentünk az életszentségre. Mert ez mindig hosszú folyamat, amint ezt pl. Szent Ferenc esetében látjuk. A sorok közt olvasva kíséreljük meg kideríteni Benvenutusz szentté válásának útját! Olvasunk önmegtagadásairól (ételben, italban, stb.), ezek segítették a lelki tisztaság megőrzésében. Kedvelte a magányt, ahol Isten az ember szívéhez szól, virrasztásairól az Oltáriszentség előtt, szentmisékről, melyeken buzgón vett részt, különösen, ha azokat Szűz Mária tiszteletére mondták, - e buzgóságának jutalma lett, hogy a kisded Jézust később többször is láthatta az Oltáriszentségben. Felvételekor őt Szent Ferenc a leprások gondozására rendelte. Bizonyára időbe telt, amíg legyőzte az undort, a szerencsétlenekben Krisztust látta és szolgálta. Elöljáróinak készséggel engedelmeskedett. Minden bizonnyal akadt ezek közt, aki mint lelkivezető irányította, segítette. A Krisztus-követés útján fokozatosan alakulhatott ki benne az az irgalmas lelkület, mellyel a betegek, szegények felé fordult s velük együttérzett. Végül a súlyos betegség, melyet példaadó türelemmel viselt, megkoronázása volt életszentségre törekvésének. Halála után mindjárt szentként tisztelték, közbenjárására bámulatos csodák történtek. IX. Gergely hamarosan engedélyezte Gubbioban és még néhány helyen, hogy a szent halála napját zsolozsmával, szentmisével ünnepeljék, de hivatalosan XII. Ince pápa avatta boldoggá és engedélyezte tiszteletét az egész szeráfi rendben.
„Míg bűnökben éltem, nagyon keserű volt számomra a leprások látása. És maga az Úr vezérelt közéjük, és én irgalmasságot cselekedtem velük. És amikor eltávoztam tőlük, az, ami előbb keserű volt számomra, átváltozott testem és lelkem édességére.”
Szent Ferenc Végrendeletéből.

Imádság:
Istenünk, te Boldog Benvenutuszt Szent Ferenc buzgó követőjévé tetted és erényekkel ékesítetted. Közbenjárására add, hogy téged mindennél jobban keressünk, és ebben a világban az új ember vonásait viseljük. Krisztus, a mi Urunk által.