Ferenc pápa beszéde Bariban, az ökumenikus találkozó lezárásakor
A Szent Miklós-bazilikában tartott tanácskozást követően Ferenc
pápa beszédével lezárta az ökumenikus találkozót, amelyen a békéért imádkoztak
a keresztény egyházak vezetői. A Közel-kelet legyen a béke bárkája, amely
befogadja a népeket és a hiteket! – mondta a Szentatya.
A
Közel-keleten a keresztények jelenléte annál prófétaibb lesz, minél inkább
tanúságot tesz Jézusról, a Béke Fejedelméről (vö. Iz 9,5), aki arra kéri övéit,
hogy tegyék vissza a kardot hüvelyébe (vö. Jn 18,11) – kezdte beszédét a
Szentatya. Az egyház is ki van téve a világ logikája kísértésének, a hatalom és
a nyereség logikájának. Bűnünk a hit és az élet közötti következetlenség, amely
elhomályosítja a tanúságtételt. Úgy érezzük, hogy kötelességünk ismét megtérni
az evangéliumnak, amely a valódi szabadság biztosítéka. Ezt most és sürgősen
meg kell tennünk, a haláltusáját vívó Közel-kelet éjszakájában. Mint a
Getszemáni kert gyötrelmes éjszakáján, nem a menekülés (vö. Mt 26,56),
nem a kard (vö. Mt 26,52) hozza majd el Húsvét ragyogó hajnalát, hanem
az Úr példáját követő önátadás.
Jézus evangéliuma a Közel-keletről terjedt el az egész világon
A
szeretetből kereszthalált vállalt és feltámadt Jézus jó híre, amely
Közel-keletről érkezett, meghódította az emberek szívét évszázadokon át, mivel
nem a világi hatalmakhoz, hanem a kereszt védtelen erejéhez kapcsolódik. Az
egyszerű emberek hite, amely olyan mélyen gyökerezik a Közel-keleten, forrás,
amelyből merítünk, hogy oltsuk szomjunkat és megtisztuljunk, mint ahogy ezt
tesszük minden alkalommal, amikor visszatérünk a kezdetekhez, elzarándokolva
Jeruzsálembe, a Szentföldre vagy Egyiptom, Jordánia, Libanon, Szíria,
Törökország kegyhelyeire, a térség egyéb szent helyeire.
Félelem nélkül keressük a találkozást és a párbeszédet
Egymást
bátorítva testvéri párbeszédet folytattunk, annak jeleként, hogy a találkozást
és az egységet mindig keresni kell, anélkül, hogy félnénk a különbözőségektől.
A békét is ápolni kell a szembenállások szikkadt területein is, mert a békének
ma nincs alternatívája.
“
Elkötelezzük magunkat, hogy folytatjuk utunkat, imádkozunk és dolgozunk, és
azért könyörgünk, hogy a találkozás művészete kerüljön előtérbe az összecsapás
stratégiájával szemben ”
–
szögezte le a pápa a találkozó végén. A hatalom jeleinek fenyegető
erőfitogtatása helyébe lépjen a reménnyel teli jelek hatalma. Jóakaratú és
eltérő hitű emberek nem félnek attól, hogy elfogadják mások érveit és egymással
foglalkozzanak. A háborús kiáltások csak akkor válnak békehimnuszokká, ha
senkinek sem hiányzik majd a kenyér és a munka, a méltóság és a remény.
Elég volt a Közel-Kelet kihasználásából!
A béke
megvalósulásához alapvetően fontos, hogy a hatalom birtokosai végérvényesen és
határozottan valóban a béke szolgálatába álljanak, mellőzve saját érdekeiket.
Elég volt a területek elfoglalásából, amelyek népeket tesznek tönkre! Elég volt
a részigazságok elsőbbsége a népek reménységével szemben! Elég volt abból, hogy
a Közel-keletet a Közel-kelettől idegen nyereségekre használják fel!
A fundamentalizmus káromolja Isten nevét
A háború
csapása tragikusan sújtja ezt a szeretett térséget. Ennek elsősorban a
szegények az áldozatai – mondta a pápa, utalva Szíriára. A háborút, ami a
hatalom és a szegénység szülötte, csak akkor lehet leküzdeni, ha lemondunk a
felsőbbrendű hatalom logikájáról és megszüntetjük a nyomort. Számos konfliktust
szítottak a fundamentalizmus és fanatizmus formái is, amelyeket vallásos
ürügyekkel álcáztak, valójában káromolták Isten nevét, aki maga a béke.
Aki a béke érdekében szól, nem támogathatja a fegyverkereskedelmet!
Az
erőszakot mindig a fegyverek táplálják. Nem lehet felemelni szavunkat a
békéért, miközben a háttérben, rejtetten tovább folytatódik a féktelen
fegyverkezési hajsza. Rendkívül súlyos felelősségről van szó, ami főleg a
leghatalmasabb nemzetek lelkiismeretét terheli. Ne feledjük el az elmúlt
évszázadot, Hiroshima és Nagaszaki tanulságát! Ne alakítsák át a Közel-keletet,
ahol a béke Igéje született, a csönd sötét térségévé! Elég volt a makacs
szembenállásokból, a nyereség iránti szomjból, amely senkivel sem törődve
bármire képes, hogy megkaparintsa az üzemanyag és gázmezőket, gátlástalanul
figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy az energiapiac diktálja a népek közötti
együttélés törvényeit! – hangzottak a pápa felhívásai.
Biztosítsák a keresztények teljes jogú állampolgárságát a térségben is
A béke
ösvényeinek megnyitásához fordítsák tekintetüket azokra, akik könyörögnek, hogy
testvéri módon élhessenek együtt a többiekkel. Védelmezzék mindenki jelenlétét,
ne csak a többségeket. Tárják szélesre a Közel-keleten is az utat a közös
állampolgárság joga felé, egy megújult jövő érdekében. A keresztények is
legyenek teljes jogú állampolgárok.
Jeruzsálem szent város a három nagy monoteista vallás számára
Nagy
aggodalommal, de soha nem reménytvesztetten, tekintsünk Jeruzsálemre, amely
minden nép számára egyedülálló. Szent város a keresztényeknek, zsidóknak és
muzulmánoknak a világ minden részén. A város önazonosságát és hivatását meg
kell őrizni a különböző viták és feszültségek ellenére. Status quo-ja
megkívánja, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi közösség határozata szerint.
Ezt több ízben kérelmezte a Szentföld keresztény közössége is. Csak az
izraeliek és palesztinok közötti tárgyalás hozhat megoldást a nemzetek
közösségének támogatásával. Csak ez vezethez egy szilárd és tartós békéhez és
garantálhatja a két nép két állam együttélését.
A világ hallja meg a közel-keleti gyermekek kiáltását
A remény
a gyermekek arcát ölti magára. A Közel-keleten már évek óta kicsinyek
félelmetesen nagy száma sír szerettei erőszakos halála miatt és tanúja
szülőföldje fenyegetettségének. Gyakran egyetlen távlat számára a szülőföldről
való menekülés, ami a reménység halálát jelenti. A pápa nyomatékosan kérte:
“ Az
emberiség hallgassa meg a gyermekek kiáltását, akiknek ajka Isten dicsőségét
hirdeti (vö. Zsolt 8,3). És könnyeiket letörölve a világ ismét rátalál a
méltóságra. ”
„Jöjjön el neked a béke!” – a pápa a zsoltár szavaival zárta beszédét
A
gyermekekre gondolva galambokkal együtt szélnek eresztjük békevágyunkat is –
mondta végül Ferenc pápa. Szívünk maradjon egységben és az Ég felé fordulva,
várva, hogy mint a vízözön idején, visszatérjen a remény gyengéd olajága. És a
Közel-kelet ne legyen többé a földrészek között kifeszülő háborús íj, hanem a
béke bárkája, amely befogadja a népeket és a hiteket.
A
szeretett Közel-keletről oszoljon el a háború, a hatalom, az erőszak, a
fanatizmus, az igazságtalan nyereségek, a kizsákmányolás, a szegénység, az
egyenlőtlenség, a jogok elismerése hiányának sötétsége. „Jöjjön el neked a
béke!” (Zsolt 122,8), az igazságosság valósuljon meg benned, és szálljon
le rád Isten áldása – fejezte be Bariban az ökumenikus találkozót lezáró beszédét
Ferenc pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése