JUNIPERUSZ
testvér
(+1258)
A Ferences Martyrologium így foglalja össze Juniperusz testvér kiválóságait: Kitűnt csodálatos egyszerűségével, alázatával, türelmével, önmaga és a világ megvetésével, életszentségével és a gonosz lelkek fölötti hatalmával. Szent Ferenc szerint pedig ez a testvér eljutott a türelem erényének tökéletességére s mindig tudatában volt kicsinységének. Nagy vágy élt benne Krisztus követésére a kereszt útján. A Fioretti „Függelékében” több fejezet szól Juniperusz testvérről, aki megfutamítja az ördögöket, magát alázatosságból gyakran nevetségessé teszi, hogyan ítélik egy alkalommal akasztófára az ördög mesterkedése folytán, de fölismerik, hogy ő „Szent Ferenc legszentebb testvéreinek egyike”, így megmenekül a haláltól. Talán a legmeghatóbb a róla szóló legendás történetek közül az, melynek címe: Miképpen vágta le fráter Juniperusz egy sertés lábát csak azért, hogy azt egy betegnek adhassa. Akkor a testvér Porciunkulában lakott. Meglátogatta egyik beteg rendtársát, s mikor az kifejezte kérését: milyen jólesne neki egy disznócsülök, a testvér azonnal kiszaladt az erdőszélre, ahol a konda legelt, rávetette magát egyik sertésre, levágta annak lábát, majd ízletesen elkészítve feltálalta a betegnek. De amikor a disznó gazdája ezt megtudta, nagy haraggal jött és szidta a barátokat: Tolvajok, csalók, zsiványok! Levágtátok a disznóm lábát! Amikor Szent Ferenc is odajött a nagy lármára, ígérte a gazdának, hogy megtérítik a kárát. Aztán kiderült: Juniperusz volt a tettes. Szent Ferenc ráparancsolt, menjen a gazda után, vallja meg bűnét és ígérjen megfelelő kártérítést. Juniperusz utol is érte az embert; az eleinte dúlt-fúlt a haragtól, de a testvér olyan nagy szeretettel magyarázta el neki, hagy ő ezzel egy betegnek örömet szerzett, hogy végü1 az ember a megsérült disznót leölte, megsütötte és elvitte a barátokhoz az Angyalos Boldogasszony klastromába.
Ezután mondotta Szent Ferenc, utalva Juniperusz nevére (Ginepro: boróka):
„Adná Isten, hogy az ily Juniperuszokból egész erdőre valóm volna!” Egyik egyházatya a szentek egyes cselekedeteire vonatkozóan leszögezi: Inkább csodálandók, mint utánzandók. Ez áll Juniperusz tettére is. Különösen, ha a másik erkölcsi elvet figyelembe vesszük: a cél nem szentesíti az eszközt - másképpen: nem szabad rosszat tennünk, hogy abból jó származzék. Juniperuszt naivsága és jószándéka menti.
Imádság:
szeretettel és csodálatos egyszerűséggel tűntetted ki. Add, hogy mi is gyermeki
lelkülettel szolgáljunk neked, s ígéreted szerint elnyerjük a mennyek országát.
Krisztus, a mi Urunk által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése