Advent 2. hét szerda
Úgy
tűnik, az emberek nagy többsége természetesnek veszi, hogy nap mint nap igába
feszül, anélkül, hogy megvizsgálná, mi az az iga, az a teher, amely alatt
görnyed. Talán bizonyos értelemben kényelmesebb is így tenni, és közben azzal
megnyugtatni magunkat, hogy ha terheket cipelünk, akkor bizonyára nem vagyunk
haszontalanok, mint azzal szembenézni, hogy az üdvösség szempontjából nem az
számít, mennyit fáradozunk, hanem az, hogy kinek, minek adtuk oda a szívünket.
De
vajon az élet terheinek egykedvű cipelése nem öli-e ki belőlünk az emberi
méltóságot? Miben vagyunk többek az igavonó állatnál, ha már a puszta
vegetálást tekintjük életcélnak, s beérjük annyival, hogy meglegyen a
mindennapi betevő falatunk? S ha elviselhetetlenül súlyossá válik a teher,
melyet hordozunk, vajon nem csak azért szakad-e fel lelkünkből a kétségbeesett
kiáltás, hogy Istent vádoljuk, amiért mindezt hagyja, amiért nem figyel ránk,
nem is törődik velünk? Pedig Isten ismeri terheinket, és kész arra, hogy
megszabadítson tőlük. A próféta szavával kinyilvánítja hatalmát, Jézusban pedig
azt is megmutatja, akiben lelkünk felüdülést talál. Nem pillanatnyi
felfrissülést, rövid pihenőt a mindennapok taposómalmában, hanem egészen más,
édes igát és könnyű terhet, mely önmagában hordja értelmét. Benne mindannak,
amit tennünk kell, s mindannak, amit el kell viselnünk, örök értelme és célja
lesz. Ezért még ha testileg fáradtnak és kimerültnek érezzük is magunkat,
szívünk mélyén olyan rejtett erőtartalékokra bukkanunk, hogy magunk is
elcsodálkozunk, mi mindenre vagyunk képesek.
Légy áldott, Atyánk, szent Fiadért, akiben magadhoz
hívsz, és új életet adsz nekünk. Legyünk bár gyöngék és fáradtak, az ő igája
édes és az ő terhe könnyű a számunkra, mert miközben magunkra vesszük ezt az
igát és hordozzuk ezt a terhet, mind inkább vele magával azonosulunk. Add, hogy
ne is keressünk másutt felüdülést, mint a mi Urunknál, Jézus Krisztusnál, s
egyre jobban az ő képére és hasonlatosságára formálódva fáradhatatlanná váljunk
a szeretetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése