Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt.
2011.02.16. szerda
Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem
Kölcsönös felelősség
Amikor még a történelem elején járt az emberiség,már akkor megkellett
ismerkedniük a kölcsönös felelősséggel. Az ősszülők is felelősek voltak gyermekeikért, de a két fiú, Káin és Ábel is kellett, hogy érezzék: felelősek vagyunk egymásért. Káinban a sértett gőg munkált, amikor észrevette, hogy Ábel áldozatára szívesen tekint Isten, az övére nem. Elsápadt arca elárulta lelke lázongását. Isten észre vette a lelki egyensúlyvesztést. Azonnal szólt neki: „Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le fejed? Nemde, hajót cselekszel, jutalmat nyersz, de ha rosszul, legott az ajtóban leselkedik a bűn! Kíván téged, de te uralkodjál rajta” (Ter 4,6-7) Minket, papokat, egy egészen különös testvériség köt össze: Jézusnak nemcsak munkatársai, küldöttei vagyunk, de egymásnak testvérei is. Ez a testvériség kiterjed a hívekre is, hiszen így szólítja meg a pap a szentmise résztvevőit: Kedves Testvéreim. Ebből a testvériségből kiemelkedő testvériség származik pap és pap között. Az egyenlő hivatás, azonos felszenteltség ad jogot és kötelességet erre. A hívek nem mernek erre a testvériségre hivatkozva figyelmeztetni, még akkor sem, ha csak az öltözékünkön van valami rendellenesség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése