Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
IIC.
Isten áldása nagy néppé tette Ábrahám családját.
Izrael népe úgy vonult be Egyiptomba, mint a puszták nomád népe: szabadon táborozó nagy család volt, akiket összetartott a vérségi kötelék, hiszen valamennyien Jákob véréből származtak, és akiket a nagy küldetés tudata vezetett: Ábrahám szövetsége Istennel. Ez nem kisebb feladat volt, mint szakítani a föld népeinek bálványimádásával, és kizárólag az élő, egy igaz Istent tisztelni, imádni. Ehhez viselni kellett az ábrahámi szerződés testi jelét, a körülmetéltséget. Bízniuk kellett Isten ígéretében, amelyet Ábrahámnak adott: „Menj ki földedről, a rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok majd neked! Nagy nemzetté teszlek és megáldalak, s naggyá teszem neved és áldott leszel. Megáldom azokat, akik áldanak téged, s megátkozom azokat, akik átkoznak téged. Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége”(Ter 12,1-3)A lassú kezdés nem tette tönkre Ábrahám bizalmát, bár kétségtelen, hogy a három évtizedes várakozás a megígért kisfiú születéséig alaposan megpróbálta hitüket. Aztán egyik unokájuk, Jákob megkapta apjától az elsőszülöttségi áldást, és elindult a család erősödése, a tizenkét fiú már bőven igazolta, hogy Isten áldása van rajtuk. Beigazolódott az is, hogy Isten áldása nemcsak a családra, hanem az őket befogadókra is vonatkozik. Igaz, József szenvedése is szükséges volt ehhez, de végül is általa menekült meg Egyiptom népe és a környező vidékek lakossága, sőt maga Izrael családja is az éhhaláltól. Csak később lett nehéz sorsa Isten néppé cseperedett családjának, amikor nagy csapásokat küldött az Úr a fáraóra és népére, de ez már a kiköltözést készítette elő.Nekiindultak tehát a bárányvacsora után a hatalmas vándorútnak. Kánaánból Egyiptomba viszonylag gyorsan át tudtak költözni négyszázharminc évvel korábban. Most is mehettek volna azon az úton visszafelé, de több ok is javallta, hogy az Úr ne a rövid utat válassza nekik. Meg kellett szokniuk, hogy most már szabad nép lettek, nem rabszolgák. Ez nemcsak öröm, de felelősség és önvédelem is. Isten a földrész szent hegyénél akarta megkötni az Ószövetséget. Ki akarta zárni a lehetőséget is, hogy bármi fordulat a megszokott húsos fazekak és hagymabőség címén visszafordítsa őket Egyiptomba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése