Olyan voltam, mint a vágóhídra hurcolt gyanútlan bárány.
2011.04.09. szombat
A keresztény egyedül csak Istenre számít, és semmiben sem magára.
Erre utal Jézus, amikor megtanítja tanítványait, rajtuk keresztül az egész keresztény történelem minden emberét imádkozni. Egyik rendtársam sógornőjét kellett szemorvoshoz vinni. Nagyon komplikált műtét várt rá. A híres orvos nem csupán tudós és ügyes szemész volt, de tudta azt is, hogy a bonyolult műtét garanciája Isten. Egy órát töltött a kápolnában. Buzgón imádkozott ahhoz, aki a szemet kigondolta és megteremtette. A műtét kiválóan sikerült. A nagy törökverő hadvezér, Hunyadi János is igen szívesen és nagy hittel imádkozott. Kardja markolatára csavarta a rózsafűzért, hogy amikor seregét ténylegesen nem kellett vezényelni, kezébe vehesse, és imával készüljön a következő ország mentő feladatokra. A nándorfehérvári csata alatt hosszabb imára nem futotta idejéből, de segítőtársával, a ferences Capestrano-i Jánossal együtt „Jézus, Mária” kiáltásokkal buzdították seregüket. Győztek is! Amikor a Habsburg trónörökös meggyilkolása miatt kitört az első világháború, az uralkodóház természetesen a magyar hadsereget is belevonta az ő bosszújuk megtorlásába. Seregeink mindig határainkon kívül harcoltak. Győztesnek véltek bennünket a hozzáértők.Ugyanakkor a székesfehérvári megyéspüspök, Prohászka Ottokár szomorúan figyelmeztette nemzetünket: Az a hadsereg, amely olyan csúnyán káromkodik, győztes nem lehet.Igaza lett.Győztesként álltak idegen földön katonáink, amikor megszűnt a harc.Hazajövet orosz foglyokból agitátori állományba átvedlett katonáink rábeszélték társaikat, hogy a határon dobálják el fegyverüket.Így a józan keresztény magyar átengedte hazáját az istentelen új hatalomnak, a vörösöknek és a kisantantnak.Magyarország most is csak Istenre számíthat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése