Elmlkedés a Család évében CVC.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
VICC.



Dávid házasságai: Abigail.



Saul életének megkímélése után „Dávid felkerekedett s lement Párán pusztájába. Volt pedig egy ember Máon pusztájában, akinek a jószága Kármelben volt. Ez az ember igen gazdag volt, háromezer juha és ezer kecskéje volt; ekkor éppen a nyáját nyírták Kármelben. Ennek az embernek a neve Nábál, feleségének a neve pedig Abigail volt; az asszony igen okos és szép volt, férje azonban durva és igen rossz és gonosz indulatú; Káleb nemzetségéből származott. Amikor Dávid a pusztában meghallotta, hogy Nábál a nyáját nyírja, elküldött tíz legényt, s azt mondta nekik: Menjetek fel Kármelbe, menjetek el Nábálhoz, és köszöntsétek őt nevemben békességesen. Azt mondjátok: Békesség testvéreimnek és békesség neked, békesség házadnak, és békesség mindennek, amid van. Hallottam, hogy nyírnak pásztoraid. Azok velünk voltak a pusztában, sohasem bántottuk őket, sohasem hiányzott semmijük sem a nyájból azon egész idő alatt, amíg velünk voltak Kármelben. Kérdezd csak meg legényeidet, majd megmondják neked. Nos hát, találjanak ezek az ifjak kegyelmet szemedben: jó napon jöttünk, adj tehát szolgáidnak s fiadnak, Dávidnak, amit kezed tud. Amikor Dávid legényei odaértek, el is mondták Dávid nevében mindezeket a szavakat Nábálnak, s aztán várakoztak. Nábál azonban feleletül így szólt Dávid legényeinek: Ki az a Dávid, s ki az az Izáj fia? Manapság sok olyan rabszolga van, aki megszökik urától. Vegyem—e kenyereimet, vizemet s juhaim húsát, amelyeket nyíróim számára vágtam, s odaadjam-e olyan embereknek, akikről azt sem tudom, hogy honnan valók? Erre Dávid legényei visszafordultak útjukra. Visszatértek, elmentek és jelentették neki mindazokat a szavakat, amelyeket mondott. Ekkor Dávid azt mondta legényeinek: Kösse fel mindenki a kardját. Erre mindenki felkötötte kardját, s Dávid is felkötötte kardját, s mintegy négyszáz ember elindult Dávid után, míg kétszáz ott maradt a holminál”(1Sám 25,1-13)