Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2013. június 19., szerda

Lelkigyakorlat a mennyei Atyáról 2.



Lelkigyakorlat a mennyei Atyáról

második elmélkedés

Már az Ószövetség bölcse csodálkozott azon, hogy a teremtett világ gyönyörű dolgaiból sokan nem tudták felismerni Istent:„Mert balgák mindazok az emberek, akikben nincs meg Isten ismerete, akik nem tudták a látható javakból megismerni azt, aki van, s a műveket szemlélve nem ismerték föl az alkotót, hanem a tüzet vagy a szelet, vagy az iramló levegőt, vagy a csillagok körét, vagy a víz árját, vagy a napot s a holdat tartották világot kormányzó isteneknek. Ha már ezeket isteneknek gondolták, mert szépségük elbájolta őket, tudhatták volna, mennyivel kiválóbb ezek ura, hiszen a szépség szerzője alkotta mindezeket. Ha pedig megcsodálták ezek erejét és tevékenységét, megérthették volna, hogy alkotójuk még erősebb, mert a teremtmények nagyságából, szépségéből nyilván meg lehet ismerni azok teremtőjét. De ezek ellen még csak kevesebb a kifogás, mert ők talán csak tévednek, miközben Istent keresik, és meg akarják találni. Amikor ugyanis alkotásaival foglalkoznak, s azokat vizsgálják, megejti őket azok látása, mert annyira szép, amit látni lehet. Ezeknek azonban még sincs mentségük, mert, ha tudásban annyira vitték, hogy át tudták kutatni a világot,, ennek urát ugyan miért nem tudták előbb megtalálni?" (Bölcs 13,1-9) Minden, ami van, az Atyától van, s minden teremtmény hozzá kell, hogy vigyen minket. Tőle származnak az isteni Személyek: a Fiú az értelem síkján tőle születik, a Szentlélek az isteni akarat síkján tőle származik a Fiúval közös lehelésben. Az övé a végtelen isteni értelem és akarat. Ő adja, ajándékozza a Fiúnak és kapja vissza tőle, majd közösen ajándékozzák a Szentléleknek. Az Atya teremti a Fiú által az egész világ minden látható és láthatatlan teremtményét, tehát az embereket és az angyalokat is. Ő tartja fenn a létrehozott teremtményeket, Ő adja nekik a tevékenység lehetőségét, az erőt, energiát. Ő irányítja a mindenséget örök tervei szerint. De Ő a végcél is, mindennek és mindenkinek az Ő dicsőségét kell szolgálnia, és mindennek hozzá kell visszatérnie. Jézus küldetése: „hogy az Isten szétszórt gyermekeit egybegyűjtse." (Jn 11,52) A világ végén pedig Atyjához visz mindenkit: „Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni. Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus, azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor. Azután jön a vég, amikor majd átadja az uralmat Istennek és Atyának, miután megsemmisített minden fejedelemséget, minden hatalmasságot és erőt. Mert addig kell uralkodnia, amíg ellenségeit mind a lába alá nem veti. Mint utolsó ellenséget, a halált semmisíti meg, mert mindent a lába alá vetett. Amikor azonban ezt mondja: Minden alá van vetve, kétségtelenül kivétel az, aki mindent alávetett neki. Mikor pedig minden alá lesz vetve neki, akkor a Fiú is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben." (1 Kor 15,22-28) A teremtett világ a világ végén elpusztul: „Akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőségtől elolvadnak, a föld pedig, és a rajta levő teremtmények elégnek." (2 Pét 3,10) Isten azonban a sokak által lenézett anyagot is megmenti elsősorban Fiának testében, de a feltámadó emberek testében is átmentődik az örök életre. Róla, az örök Atyáról beszélgetünk tehát, hogy minél tökéletesebben megismerjük és meg is szeressük Őt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése