Magyarok Nagyasszonya
„Nagyasszonyunk, hazánk reménye”
Isten kezdettől vigyázott népünkre, aki majdnem tökéletesen megőrizte az egyistenhitet, mégpedig az ég istenébe vetett hitet. Nem imádott bálványt, mint Róma. Talán az ősevangélium hatása az ősi Nagyasszony hit. Isten így ígérte: „elküldöm a Megváltót, aki asszonytól születik” Nem világos, hogy őseink miként gondolták, hogy Istentől született a Nagyasszony. Anyai gondoskodással vezette és védte az ősmagyarokat. Rengeteg kereszténység előtti gyökeret megőriztek a népszokások mind a mai napig. Isten hazát és új küldetést adott népünknek: végleg felvenni a kereszténységet, és azt megvédeni. A magyarok 955 Augsburg (Lech-mező) után nem bízhattak a régi győztes harcmodorban Szomszédaink is fenyegettek. Be kell illeszkedni Európába és egységes néppé kellett válni. Géza fejedelem félti művét, mivel egy ideig nem született fia. Álmában Szűz Mária keresi fel, fiút ígér neki, aki végül megszületik. Vajk nem feledte el apja álmát. Igyekezett Jézust szeretni és szolgálni. Édesanyját pedig, Úrnőjének vallotta. Életében sokat imádkozott hozzá, nemcsak halála előtt. A Szűzanyának sok címe van. István és népe egyértelműen a mennybe vitt és a világ Királynőjévé koronázott Máriát szerette és tisztelte. Az ország koronáján is az Ő képe volt a főhelyen. A magyar nép nagyon gyorsan elfogadta Nagyasszonyának Jézus égben élő Édesanyját. Az Egyház megtanította őseinknek: Istennek nincs teste, lánya sem születhetett, de Fiának a megtestesülés óta van Édesanyja. Ő az igazi Nagyasszony. Tiszteletére Székesfehérváron „lélegzet elállítóan gyönyörű” templomot épített, és országos búcsúra oda hívta népét. Az egész ország ott ünnepelt. 1015-ben ott volt friss vendégként Gellért püspök. Csodálkozott, hogy annyi buzgó búcsús van és nem hallja Mária nevét. Kísérője megmagyarázta: mi Máriát Nagyasszonyunknak hívjuk. Mária tiszteletet nem Gellért püspöktől tanultuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése