Mi a szenvedés?
A szenvedés titkának bibliai megoldását nem a téves perzsa dualizmusban,hanem az ősbűnben kell keresnünk.
Nem a pogány vallások terén kutatunk, melyek alapjukban tarthatatlanok, mert Isten és az emberek között a közvetítők a papok és a főpapok. Ha a sok isten-hívőknél keresnénk egy legfőbb közvetítőt, nem találhatnánk, mert senki sem egyezne bele, hogy nem az ő istene a legfőbb, és az ő általa rendelt főpap az igaz. Mi a hitünk és a logikus gondolkodás talaján állva állítjuk, hogy csak egy Isten van, mert az istenfogalom lényeges jegye: az az Isten, aki végtelen. Két végtelen pedig nem létezhet, mert ahol a feltételezett másik kezdődne, ott az előbbinek végződnie kellene. A két nagy egy istenhívő történelmi vallás egyházai között sem lehet jogossága ilyen fajta vitának, mert sosem mondta Egyházunk alapítója, Jézus Krisztus, hogy azért jött le az égből, mert véget ért az előbbi közösség istenének uralma, Ő pedig az újnak a megbízottja. Ábrahámmal az egyetlen Isten közölte, hogy az ő leszármazottjai nagy néppé lesznek, ez a nép fogja megszülni a Megváltót, aki majd újszövetséget köt a világ minden nemzetével. (Ter 12,3) Jeremiás próféta is meg erősíti ezt: „Igen, jönnek napok, mondja az Úr, amikor újszövetséget kötök Izrael házával és Júda házával. De nem olyan szövetséget, mint amilyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amikor kézen fogva kivezettem őket Egyiptom földjéről. Azt a szövetségemet ugyanis megszegték, holott én uruk voltam, mondja az Úr. Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok, mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én az Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek” (Jer, 31,31-33) Az Ószövetség közvetítője, Mózes azért jött el Illés prófétával együtt a Tábor hegyére, hogy megismerjék az újszövetség megkötőjét, meghallják a felhőből az Atyaisten szavát: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” (Mt 17,5) Mózes pedig megkapta szíve egykori hő vágyának beteljesülését, amit nem nyerhetett el a Sínai hegyen: itt most láthatta az Isten Fiának emberi arcát az Istenség fényében ragyogva. (Kiv 33,18-23) A szenvedések okának felfedésében nem elég az ősbűnig visszamennünk. Vannak véletlen balesetek is. Tudnunk kell, hogy sem a természet, sem az emberi élet végzetszerűsége, sem a bűn rohamos burjánzása, de még maga a sátán sem bújhat ki az Isten hatalma alól. A próféták nem tudják megérteni azt, hogy Isten emberi ellenségei, a gonoszok, hogyan tudják biztosítani bűnös sikereiket? Jeremiás kérdése: „Biztos, hogy neked lesz igazad Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hűtlenek? Elülteted őket, s ők gyökeret vernek, felnőnek és gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktől. Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki őket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg őket az öldöklés napjára! Mert azt mondják: Isten nem látja viselkedésünket. Ha gyalogosokkal futva elfáradsz, hogyan versenyezhetsz majd a lovakkal? És ha nem vagy biztonságban a békés földön, mit csinálsz majd a Jordán sűrűjében?” (Jer, 12,1-5) „Szemed tisztább annál, hogysem a gonoszságra tekints, a nyomorúságot nézni sem tudod. Miért tekintesz hát e hitszegőkre, miért hallgatsz, amikor a gonosz elnyeli a nála igazabbat?” (Hab 1,13)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése