Sirák Fiának Könyve 3.

Jézus, Sirák fia okosan ítéli meg saját sorsát, és ezáltal szeretné új környezetét is bölcsebbé nevelni.

 
Kr.e. 132-ben el akar költözni Jeruzsálemből Egyiptomba. Ügyesen készül fel a költözésre. A sok használati és kacatként kezelt holmit átböngészi: mire is lesz jó bármelyik? Így indokolja a szívében játszódó eseményeket: „Nos, amikor Euergetész király uralkodásának 38. esztendejében Egyiptomba mentem, és az ő idejében ott tartózkodtam, egy nem csekély műveltségre valló művet találtam. Ezért szükségesnek tartottam, hogy magam is fáradságot vegyek és gondot fordítsak ennek a könyvnek a lefordítására. Pihenést nem ismerve nagy buzgalommal ráadtam fejemet ebben az időben, hogy  végére járjak a dolognak, és kiadjam a könyvet  azok számára is, akik idegenben bele akarnak mélyedni, és akik föltették magukban, hogy a törvény szerint élnek” (27-35) Úgy tűnik, hogy ezt a derék zsidó fiatalembert környezetváltásra biztatta a Római Birodalom sok-sok előnye. Tudta, hogy Egyiptomban élénk szellemi élet folyik. A gyökerek mélyre nyúlnak: a régi fáraók sokat költöttek vagyonukból a műveltség növelésére. Nem hiába járnak ma is megcsodálni a fáraók piramisait, kutatni titkait. Később a tengeren túlról érkeztek a műveltség másik honából a görög bölcselők. A rómaiak nem bölcselkedtek velük egy szinten, de a jog és birodalom szervezés, szónoklattan mégis növelte és kiegészítette az ősi értékeket. A görög bölcselet kezdetben gyakorlati célokat szolgált: Hogy tudom a lehető legegyszerűbben elérni a célomat, hogy érvényesüljek? Ehhez akart egy magasabb fokú műveltséget nyújtani a zsidók bölcsessége: Hogy lehet egyre jobban megismerni azt a titkot, amit Isten tanítása, az Ószövetségi Szentírás nyújt az egyistenhívőknek? Ezt a bölcsességet a zsidók harmadik királya: Salamon művelte magas fokon. Ebben akar egy magasabb fokú eligazodást nyújtani Sirák fia, Jézus, és akarja közkinccsé tenni unokája műve görög nyelvre fordításával.