A CCEE Caritas in Veritate Bizottságának közleménye Európa társadalmi helyzetéről

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) Caritas in Veritate Bizottsága november 11-én, Szent Márton napján közleményt adott ki, amelyben Európa társadalmi helyzetével kapcsolatos meglátásait teszi közzé.

Gondolatok Európa társadalmi helyzetéről

Az alábbiakban a CCEE Caritas in Veritate Bizottságának a megfontolásait tesszük közzé Szent Márton napja alkalmából (2015. november 11-én), a szent születése 1700. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi év kezdetén. A dokumentum tervezetét a CCEE Szentföldön megtartott közgyűlésének nyújtottuk be, 2015. szeptember 13-án.

1. A történelem jelen szakaszában Európa önmagával és a saját jövőjével küszködik, igen nehéz helyzetben. Ugyanakkor a külső tényezők súlyosan ránehezedő nyomása nem feledtetheti el, milyen gazdag belső tartalékokkal rendelkezik a kontinens. Az út e szakaszának nehézsége arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy még mélyebben kutassuk az anyagi és lelki erőforrásainkat.

2. Napjainkban a különböző ideológiák arra törekszenek, hogy Európát megfosszák értékeitől, és megosszák aszerint, hogy támogatják vagy ellenzik azokat a modelleket, amelyeket nem a közös európai történelemre építettek, hanem ideológikus alapon konstruáltak meg. A nyomást gyakorló gazdasági és kulturális érdekcsoportok tevékenyen dolgoznak Európában Európa ellen. A földrész intézményei megszenvedik azt az ellentétet, amely az európai népek identitása és az apparátusok nagysága között feszül, mivel ez utóbbiak elvont paramétereknek felelnek meg és olyan funkcionáriusok vezetése alatt állnak, akik nem ritkán távol állnak az európai polgárok valós életétől. A vallások együttélését veszélybe sodorja a vallási közönyön alapuló politika és az a törekvés, hogy a vallást eltávolítsák a közszférából a magánszférába. Ugyanúgy, mint az európai történelem bizonyos más korszakaiban, úgy állítják be, mintha a vallás jelensége veszélyt jelentene, ám ez csak annak a politikának köszönhető, amely nem hajlandó olyan közgondolkodásra építeni, amely megkülönbözteti a vallásokat az egyetemes emberi értékek alapján. A gazdasági aggodalmak sokszor a politikai vagy pénzügyi aggodalmak függvényei. A valós gazdaság és a munka kézzelfogható volta két elvont megközelítés foglya: az ideologikus politikáé és a pénzügyi világé, amelyet a spekuláció vezérel. Az államok rossz állapotban vannak és nehezen közvetítenek tényleges módon a népek és az európai nemzetek feletti intézmények között.

3. A nehézségeknek ebben a kontextusában Európa új problémákkal és régi problémák új aspektusaival kénytelen szembesülni. Ezekre válaszul bölcs realizmussal meríthet a saját történelméből, innen nyerve a hivatásához tartozó erkölcsi és lelki energiát. Jelenleg folyamatban van az európai összetartó egység meggyengítése, csakúgy a népek, mint az államok közötti találkozásban. A részleges megoldások előtérbe kerülését könnyű „populistaként” megbélyegezni, miközben ezek, még ha nem a kellő formában, mégis a széles körben elterjedt értetlenség megjelenítői. Az egyes államok között új megosztottságok jönnek létre: az erős és a gyenge államok között, az uralkodó kultúra mellett felsorakozó és az azzal szemben ellenállást tanúsító államok között, és ez utóbbiakat sem lehet másodrangúaknak tekinteni. A közös értékek keresése nem jelentheti azt, hogy mindenkire ráerőltetjük egyesek értékeit, hanem azt, hogy osztozunk a mindenki számára igaz és érvényes értékekben. Úgy tűnik, újra előtörnek olyan szembenállások, amelyekről már azt hittük, hogy eltemettük a múltba, s olyan félelmek és feszültségek kerülnek előtérbe, amelyek más korszakokat jellemeztek. Görögország jelenlegi súlyos helyzete olyan problémákat hozott felszínre, amely jóval meghaladják a kicsiny ország, sőt egész Európa látóhatárát. Igen súlyos aggodalmak fogalmazódnak meg az ukrajnai nyílt konfliktussal kapcsolatban, ezen a kontinensünk számára történelmileg is olyan fontos földön, amelynek kultúrája Kelet és Nyugat találkozópontja.

4. Mindezekkel a témákkal kapcsolatban Európának alapos önvizsgálatot kell tartania. Olykor az európai intézmények magatartását a népek arrogánsnak értékelik. Éppen ezért az integrációs folyamat megfordulni látszik. A népek attól tartanak, hogy olyan csapdába kerülnek, amely megmásítja történelmi és kulturális sajátosságaikat. Ahhoz, hogy megbizonyosodhassanak ennek ellenkezőjéről, valós garanciákra van szükség.

5. Európa első számú céljának a béke megteremtését kell tekinteni, ám ehhez földrészünknek realistább látásmódra van szüksége. A béke a rend nyugalma, vagyis egy mindent átfogó igény, nem csupán katonai kérdés. A biztonságos és biztonságot nyújtó Európa a rend kontinense, ahol a különböző társadalmi intézmények az őket igazságosan megillető helyre kerülnek. Ha valahol nem tisztelik az életet és a családot, azzal konfliktust hoznak létre és meggyengítik a békét. Ugyanez érvényes a vallással, kiváltképpen a keresztény vallással szembeni megvetésre vagy üldözésre is, és ugyancsak a fiatalok etikai anarchiában történő nevelésére. Amennyiben nincsen biztosíték az igazságosságra, és a bírói hatalom lép nem csupán a két másik hatalmi ág helyébe, hanem a népek ethoszát is helyettesíti és át akarja rendezni, akkor a konfliktusokból nincsen kiút.

6. Ahhoz, hogy szembenézhessen az új problémákkal és a régi problémák új vetületeivel, az európai kontinensnek mindezeken a területeken aktív szereplőnek és nem a folyamatok passzív elviselőjének kell lennie. A migrációt bölcsen és felelősen irányítani szükséges, nem pusztán elviselni. „E jelenség összetett volta, s ennek elkerülhetetlen sokfélesége azt kívánja meg az egyes, alapvetően eltérő helyzetű államok részéről, hogy kellő figyelemmel és megfelelő gyorsasággal reagáljanak az azonnali segítséget és befogadást igénylő emberek szükségleteire, akiket a háború, az üldöztetés és a nyomor okozta kétségbeesés hajszol. Az egyes államok, az erre a célra szolgáló intézményeken keresztül fenn kell, hogy tartsák a közrendet, mindenki számára biztosítaniuk kell az igazságszolgáltatást és nagylelkű segítséget kell nyújtaniuk mindazoknak, akik valóban szükséget szenvednek abban a reményben, hogy a tisztelet és az együttműködés szellemében integrálni lehet őket. Nagyon komoly elkötelezettséggel dolgoznak ezen Európa egyházai, amelyek Ferenc pápa iránymutatásait követve együttműködnek az egyes államokkal, amelyek a népek társadalmi és gazdasági életének első számú felelősei. A már megvalósult kezdeményezések arra bátorítanak bennünket, hogy folytassuk a munkát és fokozzuk erőfeszítéseinket (a CCEE plenáris ülésének üzenete, 2015. szeptember). A migráció kezelésében, amely napjainkban a humanitárius szükséghelyzetet jelent, Európának nem szabad lemondania saját jogi kultúrájáról és alapvető értékeiről, amelyek a természetes erkölcsi törvényen alapulnak, s amelyeket a keresztény hagyomány gazdagított és hagyományozott tovább a földrészen, miközben ugyanúgy jelen van más kultúrákban és vallásokban is. Nem vonhatja ki magát az alól az elkötelezettség alól sem, hogy a válsághelyzetben ne csupán a befogadással foglalkozzon, hanem főként olyan külpolitikát valósítson meg, amely szembeszegül a mondott jelenségeket kiváltó alantas érdekekkel. Ám Európa egymaga nem tudja mindezzel felvenni a küzdelmet. „Minthogy a helyzet igen összetett és a humanitárius tragédia igen széles körben kitapintható, kívánatosnak tartjuk, hogy az ENSZ is vegye komolyan fontolóra a helyzetet és hozzon hatékony intézkedéseket nem csupán az elsődleges befogadás terén, hanem azokban az országokban is, ahonnan a migránsok érkeznek. Olyan kezdeményezésekre van szükség, amelyek véget vetnek az erőszaknak és létrehozzák a békét, valamint biztosítják a fejlődést minden nép számára. A Közép-Kelet és Észak-Afrika békéje létfontosságú Európa számára” (uo.).

7. Európa nem tud megfelelőképpen megküzdeni ezzel a fontos helyzettel, ha önmagát elhagyja, és visszavonulót fúj. Éppen ellenkezőleg: fel kell mutatnia a saját arcát, annak a földrésznek az arcát, amely történelme során megtapasztalta, mi az igazság az emberekkel és az emberi együttéléssel kapcsolatban és hajlandó felelősséggel osztozni e gazdagságán. Az ökológia konkrét problémáját leszűkítések nélkül kell megoldani, a „teljes értékű ökológiai szemlélet” jegyében, amely tekintetbe veszi a természetes környezet ökológiája mellett a humán ökológiát is. A munka égető kérdését is együttes erővel kell megoldani, a tényleges európai térben, új életre keltve régi és új mesterségeket, felszabadítva az energiákat a pazarlástól való elszakadás, a pozíciókból fakadó jövedelmek és az eltúlzott adóterhek felszámolása által, amelyek az általános elven működő, nem mindig kellőképpen a szubszidiaritáson alapuló jóléti rendszerek nyugszanak.

8. Ugyancsak a bölcs és konkrét megoldást kereső lelkület, amely nem habozik felmutatni tipikusan európai arcát, segíthet számunkra, hogy megtaláljuk a vallások közötti, s főleg az iszlámmal való párbeszéd útját. Az emberi jogok, a béke, a kézzelfogható, de nem csupán anyagiakat, hanem lelkieket is jelentő közjó, a család, a személyek egyenlő méltósága, a politika és a vallás közötti korrekt szétválasztás egyszerre európai és emberi értékek. Európának védelmeznie kell ezeket, s ezeken alapuló vallások közötti párbeszédet kell megvalósítania.

9. A katolikus egyház, amely jelen van a különböző európai nemzetekben, jól tudja, hogy első számú feladata Jézus Krisztus hirdetése, mivel a fejlődés legfontosabb tényezője az evangélium. Tudja, hogy ezt úgy kell tennie, hogy ápolja a barátságot mindenkivel, s eközben megőrzi önmaga felépítését, amely Jézus Krisztus igazságán alapul. Krisztus hirdetésének elfogadásából új kapcsolatok, új látásmódok születnek, a szolidaritás és az emberek közötti barátság új lendületet kaphat, új meggyőződés jöhet létre, hogy küzdenünk kell az egyes személyek emberi és transzcendens érdekeiért.

* * *

A CCEE Caritas in Veritate Bizottságának elnöke Giampaolo Crepaldi trieszti érsek. Három szekcióból áll, melyeknek elnökei: Josip Bozanić bíboros, zágrábi érsek (Migráció); André-Joseph Léonard nyugalmazott mechelen-brüsszeli érsek (A teremtett világ megőrzése); valamint Giampaolo Crepaldi trieszti érsek (Társadalmi kérdések).