Az Irgalmasság Szent Éve 105.

Jézus két nap maradt

Jézus két nap maradt Szikar szamaritánus városban, és sokan hittek benne. Aztán tovább vándoroltak északra, Galilea felé. „Jézus (ugyan) maga állapította meg, hogy saját hazájában nincs a prófétának becsülete. Mégis, amikor Galileába ért, a galileaiak szívesen fogadták, mert mind látták, amit az ünnep alkalmával Jeruzsálemben tett, hisz ott voltak az ünnepen. Így újra a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Kafarnaumban volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, fölkereste és arra kérte, menjen el, gyógyítsa meg a fiát aki már a halálán volt. Jéus azonban így szólt: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek” De a királyi tisztviselő tovább kérlelte: „Gyere, Uram, mielőtt még meghalna a fiam!” Jézus megnyugtatta: „Menj csak, él a fiad!” Az ember hitt Jézus szavának, amelyet hozzá intézett, és elindult haza. Útközben elé jötek szolgái, és jelentették, hogy él a fia. Megkérdezte tőlük, hogy melyik órában lett jobban „Tegnap a hetedik óra körül hagyta el a láz”, felelték Akkor az apa ráeszmélt, hogy épp ebben az órában történt, hogy Jézus azt mondta neki: „Él a fiad”. És hívő lett egész házanépével egyetemben. Ez volt Jézus második csodajele, amikor Júdeából Galilea felé tartott” (Jn 4,43-54) Nem sokkal ezután ünnepük volt a zsidóknak, s Jézus fölment Jeruzsálembe. Jeruzsálemben, a Juh-kapunál van egy fürdő, amelynek héberül Beteszda volt a neve. Öt oszlopcsarnoka volt, nagyon sok beteg feküdt bennük: vakok, sánták, bénák (várva, hogy a víz megmozduljon. Az Úr angyala ugyanis leszállt időnként a tóra, és felkavarta a vizet. Aki felkavarása után először lépett a vízbe, az meggyógyult, bármilyen betgegségben szenvedett is). De volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendeje senvedett. Amikor Jézus meglátta, amint ott feküdt, s megtudta,hogy már régóta beteg, megkérdezte tőle: „Meg akarsz gyógyulni? „Uram, --válaszolta a beteg,--nincs emberem, aki bevinne a tóba, amikor felkavarodk a víz. Így mire odaérek, már más lép be előttem” Erre Jézus azt mondta neki: „Kelj föl, fogd az ágyadat és menj!” Az ember azon nyomban meggyógyult, fölvette ágyát és elindult. Aznap épp szombat volt, Ezért a zsidók rászóltak a meggyógyított emberre: Szombat van, nem szabad vinned az ágyadat! Így felelt nekik: Aki meggyógyított, az mondta: Fogd ágyadat és menj! Erre megkérdezték tőle:Ki volt az az ember, aki azt mondta neked:Fogd (ágyadat) és menj? A meggyógyított ember azonban nem tudta, hogy ki volt, mert Jézus az odasereglett népsokaság miatt elment onnét. Később Jézus találkozott vele a templomban, ésm azt mondta neki:Nézd, meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, nehogy valami még nagyobb baj érjen! Erre az ember elment és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus gyógyította meg. A zsidók üldözték Jézust, amiért szombaton gyógyított. Jézus azonban azt mondta nekik: „Atyám mindmáig munkálkodik, azért é is munkálkodom. E miatt a zsidók még inkább az életére törtek, hisz nemcsak hogy megszegte a szombatot, hanem az Istent is Atyjának nevezte s így egyenlővé tette magát az Istennel” (Jn 4,43-5,18) A megtestesült Második Isteni Személyt, Jézus Krisztus személyét Szent János apostol, a szeretett tanítvány írása szerint az eddigi módszeremtől eltérően mutatom be.Nekünk kell megpróbálni felkapaszkodni ahhoz, aki egészen mélyre leszállt, hogy minket felemelhessen Atyjához. „Elérkezett az óra, már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát” (Jn 4,23) „Most (végre) dicsőüljön meg az Emberfia” azzal, hogy önmagunkból kiűzünk mindent, ami nem méltó ahhoz, aki egészen Atyjáig akar minket, testvéreit felemelni!” (Jn 13,21)