A 37. Rimini Meeting harmadik napja

Augusztus 19. és 25. között tartják idén a „Népek közötti barátságért” rendezett nemzetközi találkozót, a Rimini Meetinget. Az esemény harmadik napjáról Varga János, a bécsi Collegium Pazmanianum rektora számolt be szerkesztőségünknek.

Augusztus 21-én, vasárnap szentmisével kezdődött a program, amelyet Francesco Lambiasi, Rimini püspöke mutatott be.

A szentmise elején, a hirdetésben elhangzott: a szentáldozás ostyáit a milánói börtön fogvatartottainak ostyasütő műhelye készítette.

A főpásztor Jézus felszólításából indult ki szentbeszédében: „Törekedjetek bemenni a szűk kapun!”

A kérdés nem az, hányan üdvözülnek, mert nem a mennyiség számít, hanem az élet. „Törekedjetek!”, ezt kéri Jézus, mert a megtérés erőfeszítést igényel – mondta Francesco Lambiasi.

Nem az számít, hogy vele ettünk és ittunk, a mi utcánkban tanított, hanem a hit, és hogy osztozunk Jézus sorsában. Isten terve az irgalmasság mesterműve, amelynek dinamikája a túláradás. Mert sokan jönnek majd minden égtájról „és helyet foglalnak Isten országában”. Az üdvösség nem automatizmus, hanem ajándék, nem jog, hanem felelősség – hangsúlyozta a püspök.

Megtérni annyit jelent, hogy olyanok leszünk, mint a gyermekek. Azt mondani, „te érték vagy számomra”, azt jelenti: előbb te, a te javad, aztán az enyém, előbb a te örömöd, fájdalmad, aztán az enyém. A jubileumi kapun való átlépés nem csak egy rítus. Tudjuk, a kapu maga Jézus. Csak akkor léphetünk be rajta, ha kicsivé tesszük magunkat, Jézus kis tanítványaivá; ha komolyan vesszük evangéliumát, és követni kezdjük egyetlen Mesterünket; ha felhagyunk azzal, hogy megjátsszuk a kereszténységet; csak akkor léphetünk be, ha meghozzuk a döntést, hogy életünket adjuk testvéreinkért, ahogyan Ő tette – zárta szentbeszédét Rimini püspöke.

Federico Trinchero kármelita misszionárius hét éve él Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaságban, amely a világ egyik legszegényebb országa. Előadásában felidézte, a zavargások és a terror miatt három éve menekültek érkeztek hozzájuk, akik csak ott tudhatták magukat biztonságban. Először hatszázan voltak, majd néhány nap múlva kétezren lettek, s végül a kolostor kertjében kialakult menekülttábor létszáma tízezer fő körül állandósult. Ez sajátos feladatokat jelentett, de vállalták és bőségesen megtapasztalták a Gondviselés segítségét. A napi élelmiszer-ellátás és higiéné, az ott élők egészségügyi ellátása mind olyan kihívás volt, amelyre nem is számítottak, de – olykor csodával határos módon – megoldódtak a nehézségek. Ma háromezer főnek adnak menedéket.

Federico atya elmondta, ami nagyon megváltoztatta az életüket, az Ferenc pápa 2015. novemberi látogatása volt, valamint az, hogy a pápa Banguiban nyitotta meg az irgalmasság szentévét. Úgy élték meg mindezt, hogy ebben is megmutatkozik: „az utolsókból lesznek az elsők”.

A Szentatya szavai szerint „a világ lelki fővárosa” lett Bangui. A pápalátogatás után érezhetően megváltozott a társadalmi légkör az egymással szemben álló felek között – tette hozzá a kármelita atya.

Luca Doninelli népszerű, több díjjal is kitüntetett olasz író. Már számos alkalommal szerepelt a meetingen könyvbemutatók, riportok során. Augusztus 21-én a találkozó idei témájában tartott nagyelőadást Te érték vagy számomra címmel, amelyet a találkozó résztvevői egy emberként figyeltek. Az író a mai idők emberének látleletét személyes tapasztalatával egyesítette, s így beszélt a „te” és az „én” viszonyáról.

Az egész civilizáció attól a nagyrabecsüléstől függ, amelyet pillanatról pillanatra megadunk a másiknak. Ez a keresztény kultúra értelme – emelte ki Luca Doninelli. – Közöttem és közötted van egy csend, áthatolhatatlan és kemény, kemény elfogadni, kemény tanulni, de ebben a csendben van a te értéked gyökere. Én nem vagyok válasz a te kérdéseidre – te nem vagy válasz az én kérdéseimre, ezért én nem gyakorolhatok hatalmat feletted, s te sem felettem. Ez a legfőbb dolog, amit megtanulhatunk.

Fiatalon azt gondoltam, semmire, senkire nincs szükségem – idézte fel az író. – Aztán egy napon ráébredtem, kitől kaptam mindent, ki volt irgalmas az én „semmi voltom”-hoz: Jézus a neve. Ő mondta nekem, hogy „Te érték vagy számomra”. Ez volt számomra az élet kezdete, egy meg nem érdemelt szépség.

Mindannyian ajándék vagyunk, ezért „Te érték vagy számomra”, remélem, egy napon te is ki tudod mondani, vagy ha nem te, a fiaid, vagy a fiaid fiai – fejezte be elmélkedését Luca Doninelli.

A Boldog vagyok, hogy veled élhetek: a fogyatékossággal élők forrása című előadásban bemutatták a Jean Vanier-vel, a Bárka közösség alapítójával készült videobeszélgetést is.

A programban részt vett Agnese Moro, az 1978. május 9-én meggyilkolt Aldo Moro lánya, valamint Maria Grazia Grena, aki a ’70-es években a Vörös Brigádok terrorszervezet tagja volt, jelenleg pedig önkéntesként dolgozik fogvatartottak között. Az És így az életünk megváltozott: az igazság a büntetésen túl című beszélgetés során megmutatkozott: nemcsak az áldozat lánya, hanem a másik oldalon a volt terrorista is a végső igazságot és annak szolgálatát keresi.

Este Andrew Hyatt FULL OF GRACE – Kegyelemmel teljes című, Mária életének utolsó időszakáról készült filmjének európai bemutatójára került sor, a producer T.J. Berden jelenlétében.