Az új szál, melyet Isten sző a Messiás történetébe.
Nem változtatja meg az Ábrahámnak adott ígéretét,figyelmezteti ószövetségi
választott népét, hogy örök terve az egész emberiség megváltásáról szól: „Benne
(az egész világnak ígért Messiásban) nyer áldást a föld minden nemzetsége” Ezer
kétszáz évvel a Messiás születése előtt az Úr a világ legfontosabb eseményének
történetébe tudatosítani akarja azt a gondolatot,hogy Ábrahám népe kapja a
jogot, hogy Dávid király családjából fog születni az örök Messiás király. A
többi nép bűnei benne nyernek bocsánatot, és Isten jósága minden népet megvált
Jézusban. Nem erre utal,hogy egy Babilonban élő próféta,akit Ábrahám
unokaöccsének,Lótnak Moáb nevű fia (a tőle származó moabita király) azért
csalogat országába,hogy Izraelt megátkozza? Így ő is részese annak, hogy a
messiási hit mindenkié legyen, ahogy Szent Pál a Rómaiakhoz írt levelében
hosszan fejtegeti (Róm 9-10) Ez az isteni szál miért élt a megváltás szövetében
ezer kétszáz évig erősebben, mint Izrael hitében? Véletlen talán, hogy a
Messiás születésekor a zsidó vezetők erről nem tudnak semmit? Lehet véletlen,
hogy Ábrahám unokájának, Ézsaunak (Edom) késői leszármazottja, Izrael kemény
ellensége, Nagy Heródes a zsidó tartományokban a császár helytartója harminc
éve? Lehet véletlen, hogy ő izgalommal keresi, mi tudnak a zsidó papok a
Messiásuk születéséről? Elhívatja őket, kórusban mondják Mikeás próféta
jövendölését, hogy a Messiásnak Betlehemben kell születnie, de egyikük sem megy
el megkeresni? A messze keleten másfél éve tudják az idegenek, ide fáradnak
látni és imádni Őt? Heródes azonnal kész a Messiás-gyilkosság tervével, a
papokat pedig semmi nem érdekli? Igaz, amikor a Messiás negyven napos lett,
elvitték a templomba a kötelező áldozatra, de csak egy aggastyán prófétát,
Simeont, és egy idős prófétaasszonyt, Annát küldött hozzá a Szentlélek, mert
csak ketten várták. „Senki sem vall szégyent, aki benne hisz. Nincs különbség
zsidó meg pogány között, mert mindnyájunknak egy az Ura, aki bőkezű
mindazokhoz, akik segítségül hívják. Mindenki, aki segítségül hívja az Úr
nevét, üdvözül”. (Róm 10,11-12) Érdekes,hogy amikor Jézus pere elkezdődik,
Kaifás főpapot és a nagy tanács meghívott tagjait nem érdekli az a fontos szál:
Hol született Jézus? A napkeleti bölcsek pontos tájékozódás után kora reggel
indultak Betlehem felé. Isten ismét nagy kegyelemmel jutalmazza a kitartó
hitet:„S lám a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg
nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon
megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával.
Leborultak és hódoltak neki., majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki:
aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek
vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba”. (Mt 2,9b-12) A különleges
szál még titkon fűződik tovább:„Azután, hogy elmentek, megjelent Józsefnek
álmában az Úr angyala, s ezt mondta neki: Kelj föl, s fogd a gyermeket és anyját,
menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a
gyermeket, meg akarja ölni. Fölkelt, s még akkor éjszaka fogta a
gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig. Így
beteljesedett, amit a próféta szavával mondott az Úr: Egyiptomból hívtam az én
fiamat. Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és
Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig, a
bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Így beteljesedett, amit Jeremiás
próféta jövendölt: Kiáltozás hallik Rámában, keserves sírás és jajgatás: Ráchel
siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé”(Mt 2,13-18)
2017. január 5., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése