Advent 2. hét szerda
Úgy
tűnik, az emberek nagy többsége természetesnek veszi, hogy nap mint nap igába
feszül, anélkül, hogy megvizsgálná, mi az az iga, az a teher, amely alatt
görnyed. Talán bizonyos értelemben kényelmesebb is így tenni, és közben azzal
megnyugtatni magunkat, hogy ha terheket cipelünk, akkor bizonyára nem vagyunk
haszontalanok, mint azzal szembenézni, hogy az üdvösség szempontjából nem az számít,
mennyit fáradozunk, hanem az, hogy kinek, minek adtuk oda a szívünket.
De
vajon az élet terheinek egykedvű cipelése nem öli-e ki belőlünk az emberi
méltóságot? Miben vagyunk többek az igavonó állatnál, ha már a puszta
vegetálást tekintjük életcélnak, s beérjük annyival, hogy meglegyen a
mindennapi betevő falatunk? S ha elviselhetetlenül súlyossá válik a teher,
melyet hordozunk, vajon nem csak azért szakad-e fel lelkünkből a kétségbeesett
kiáltás, hogy Istent vádoljuk, amiért mindezt hagyja, amiért nem figyel ránk,
nem is törődik velünk? Pedig Isten ismeri terheinket, és kész arra, hogy
megszabadítson tőlük. A próféta szavával kinyilvánítja hatalmát, Jézusban pedig
azt is megmutatja, akiben lelkünk felüdülést talál. Nem pillanatnyi felfrissülést,
rövid pihenőt a mindennapok taposómalmában, hanem egészen más, édes igát és
könnyű terhet, mely önmagában hordja értelmét. Benne mindannak, amit tennünk
kell, s mindannak, amit el kell viselnünk, örök értelme és célja lesz. Ezért
még ha testileg fáradtnak és kimerültnek érezzük is magunkat, szívünk mélyén
olyan rejtett erőtartalékokra bukkanunk, hogy magunk is elcsodálkozunk, mi
mindenre vagyunk képesek.
Légy áldott, Atyánk, szent Fiadért, akiben
magadhoz hívsz, és új életet adsz nekünk. Legyünk bár gyöngék és fáradtak, az ő
igája édes és az ő terhe könnyű a számunkra, mert miközben magunkra vesszük ezt
az igát és hordozzuk ezt a terhet, mind inkább vele magával azonosulunk. Add,
hogy ne is keressünk másutt felüdülést, mint a mi Urunknál, Jézus Krisztusnál,
s egyre jobban az ő képére és hasonlatosságára formálódva fáradhatatlanná
váljunk a szeretetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése