Ne forduljunk el
embertársainktól! – Szocska Ábel nagyböjti üzenete Debrecenben
A görögkatolikusoknál a böjti időszak fontos
eseményei közé tartozik a szerdánként és péntekenként végzett előszenteltek
liturgiája. Március 2-án Debrecenben Szocska Ábel nyíregyházi apostoli
kormányzó vezette a szertartást.
Az órákon át tartó havazás ellenére az Attila
téri főszékesegyházban szép számmal voltak jelen a hívek, akik a liturgia
részeként böjti imádságokat énekeltek. A szertartást az apostoli kormányzó
Kocsis Fülöp metropolitával együtt tartotta, és szolgálatot teljesített Nyirán
János fődiakónus is.
„Ne fordítsd el a te orcádat szolgádtól, Uram!”
– ezekkel a szavakkal indultunk neki a nagyböjtnek a kiengesztelődési
vecsernyén – emlékeztetett Szocska Ábel prédikációja elején. A kérést szerinte
talán azzal is ki lehetne egészíteni: „Ne fordítsd el orcádat tőlem,
testvérem!” Hiszen feltehetően mindannyian megtapasztaltuk már, hogy milyen
rossz érzés, amikor imáink nem találnak meghallgatásra. Nem úgy alakul az
életünk, ahogy kívánjuk; mintha az Isten elfordította volna tőlünk arcát. Ám
rossz érzés az is, amikor közeledünk valaki felé, és talán mert valamivel
megbántottuk, vagy ki tudja miért, a másik elfordítja tőlünk arcát. Az
emberiséget végigkíséri a megbocsátás iránti vágyakozás, és időnként szükség
van arra, hogy kimondjuk: „Megbocsátok!” – hangsúlyozta az apostoli
kormányzó. Noé, akiről a liturgián felolvasott ószövetségi olvasmány szólt, ezt
tapasztalta meg. Hiszen amikor a vízözön után kikötött, átélhette Isten
könyörületét. Ez a megbocsátás végigkíséri az emberiséget. Mi sem bizonyítja
ezt jobban, mint hogy az egész Szentírás erről szól – mondta a szónok.
Sokan csak a bosszúálló Istenre emlékeznek az
Ószövetségből – mivel a választott népet is a „szemet szemért, fogat fogért”
elvre buzdítja –, pedig ha felidézzük Noé mellett Ádám és Éva vagy Káin és Ábel
történetét, akkor láthatjuk, hogy mindannyiuk életében megjelent a könyörület.
Igaz ez akkor is, ha az Újszövetségben olvassuk a tékozló fiú vagy a bűnös
asszony esetét.
Számtalanszor hangzik el egy-egy liturgián,
hogy „Uram irgalmazz!”, ami nem jelent mást, mint hogy: „Bocsáss meg nekem,
Istenem!” Ezt sokszor kérjük, de mi magunk olykor mégsem tudunk megbocsátani
embertársainknak. A legjobb példával Jézus jár előttünk, amikor a kereszten
imádkozik azokért, akik őt megfeszítették. „Bocsáss meg nekik, Atyám, mert nem
tudják, hogy mit cselekszenek.”
Szocska Ábel azzal zárta prédikációját, hogy az
egész böjti időszak a megbocsátásról és kiengesztelődésről szól. A
lemondásaink, imádságaink, felajánlásaink csak annyiban értékesek, amennyiben
mi is meg tudunk bocsátani azoknak, akik bennünket megbántottak; ha mi is
bocsánatot tudunk kérni azoktól, akiket mi bántottunk meg. „Ne fordítsd el
orcádat, Uram, és add, hogy én se forduljak el embertársaimtól!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése