Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XI.
„Virágzik a leányzó”.
Amikor az élet titkairól tanítottak minket beszélni a Katolikus Hittudományi Akadémián, idős professzorom említette, hogy a leányok nagylánnyá válásának első vércseppjeit a nemzet új tavaszaként így köszöntötték a szép beszédű drága őseink: „Virágzik a leányzó”. A számkivetés földjén tartózkodó első ifjú házasok még nem ismerhették Madách fogalmazásában a sátán kiábrándító történelmi idegenvezetését
Éva boldog,szemérmes bejelentését. Ádám életmentésnek tekintette, a teremtő Isten üzenete beteljesülésének: „Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére, Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok azt uralmatok alá és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és minden állaton, amely mozog a földön”. (Ter 1,27-28) Amíg felesége vállát átölelve az anyaság, apaság gyönyörű isteni távlatait ízlelgette Ádám, szemük bebarangolta az óriási rónát a két folyammal. Ezen a mi gyermekeink, unokáink, dédunokáink fognak zsibongani. Az Éden kertje kevésbé hiányzik, a fáradságot majd csak legyűrjük, hiszen Isten a legfontosabbat, a családot meghagyta nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése