Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XXVIII.
Ábrám hitt a családszerető Istenben.
Ábrámnak nagy vagyona volt állatállományban. Azon a vidéken a juhtenyésztést tekintették jövedelmező foglalkozásnak. Viszont kevés embernek volt megfelelő terjedelmű legelője. A pásztorok ezért a földtulajdonosoktól voltak kénytelenek legelőterületet bérelni évről-évre. Kánaánban is ezek voltak az adottságok. Ábrám pásztorokat foglalkoztatott a látványosan gyarapodó nyájai őrzésére. Érezte Isten áldásának jótékony hatását. Amíg a vagyona szépen gyarapodott, nagy volt a keservük, neki és Sárainak is, hogy nem született gyermekük. Sárai nagyon szépasszony volt, de egyre inkább érezte, hogy az alapvető női hivatással gondja van. Nem tud anya lenni. Háta mögött bizonyára összesúgtak egyesek: Szegény asszony, meddő. Aztán szárazság miatt gazdasági gondjaik is akadtak. Átköltöztek hát a szomszéd országba, Egyiptomba. Ábrámnak hamarosan gondja támadt: észrevette, hogy az egyiptomi férfiaknak megakad a tekintete Sárain. Aztán azt is meghallotta, hogy a fáraónak fülébe jutott Sárai rendkívüli szépségének híre. Ábrám nagyon okos ember volt, tudta, hogy ez veszélybe sodorhatja házasságukat. A fáraó magához hívatta őket. Ábrám már a saját életét is veszélyben érezte. Ezért azt kérte feleségétől, hogy úgy mutatkozzék be a királynak, mint Ábrám húga. A fáraó saját szemével is meggyőződött az idegen asszony szépségéről. Maga mellé vette királynénak. Isten azonban őrködött a házasság épsége felett. Csapásokkal kezdte sújtani a fáraót, mielőtt egybekeltek volna. Aztán valahogy ráébresztette, hogy a gyönyörű nő már más asszonya. Hívatta Ábrámot, tisztázódott az ügy: Sárai Ábrámnak közeli vérrokona, de a felesége is. A király megértette a szegény idegen félelmét. Békében elbocsátotta őket. Sárai azonban vett magának egy szemrevaló egyiptomi lányt, hogy szobalánya legyen. Nem sejtette, hogy világtörténelmi bonyodalmat indít el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése