Húsvét 3. vasárnapja
ApCsel 5, 27b-32. 40b-41; Jel 5, 11-14; Jn 21, 1-19
„Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!”
Az Anyaszentegyház a Szentlélektől, régtől vezetve arra indította a liturgia szervezőit, hogy 2010-ben a húsvét utáni vasárnapokon felemelő üzeneteket küldjön a világnak. Legalábbis nekünk, magyaroknak, akik több mint hatmilliónyian vallottuk magunkat a legutóbbi népszámláláson magyar katolikusnak. A mi fülünknek szent üzenet az olvasmányból a kétezer éves jó hír, hogy a zsidó főtanácsban a főpap kérdőre vonja az apostolokat: „Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok az ő nevében, és lám, egész Jeruzsálem tele van tanítástokkal. Ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét”. (ApCsel 5,28) A megnyugtató válasz az apostoloktól ez volt: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek. Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti keresztfára feszítve megöltetek. Isten jobbja fejedelemmé és Megváltóvá emelte, hogy megtérítse Izraelt, és megbocsássa bűneit. Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk a Szentlélekkel egyetemben, akit az Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki”. (29-32) A zsidó főtanács megverethette a tizenkét apostolt, de kénytelenek voltak őket végül is szabadon bocsátani. „Boldogan távoztak a főtanácsból, mert méltók lettek arra, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek”. (41) Nem tudom, mikor és hogyan járt le Kaifás zsidó főpap mandátuma, de valószínűleg meghalt, aztán elszámolt a mindenek bírája Jézus Krisztus ítélőszéke előtt. Sosem olvastam sehol, hogy a harmadik évezredében járó Kaifásnak most mi a véleménye Jézus istenségéről. Viszont nagy örömmel olvasgatom, nem is valami nem mindig szavahihető újságban, hanem magában a Szentírásban, a Jelenések könyvében, hogy a mennyország kellős közepén tízezerszer tízezer plusz ezerszer ezer angyal zengi harsányan: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!” (Jel 5,12) És onnan felülről jól lehetett hallani, hogy „minden teremtmény a mennyben, a földön, a föld alatt és a tengerben, az egész világmindenséggel egyetemben ezt harsogta: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön örökké! A négy (mennyei) élőlény így felelt: Ámen. A vének, pedig leborultak és imádták”. (13-14) Nagyon örülök a Bárány győzelmének s boldog, vagyok, hogy a múlt vasárnap este buzgó imádságaimra válaszul pozitív választ kaptam. Nem most mondom először imaszándékaimat: Adja vissza az Úr minden magyar testvéremnek az elvesztett hitét! Adja vissza egész nemzetemnek a Magyarok Nagyasszonya ezer éves tiszteletét! Adja meg a kegyelmet, hogy magyar a magyart csak szeretni tudja. A magyarok védőangyalához: Angyaltársaival együtt segítsen harcolni a sátán ellen, aki a hazugság és gyűlölet apja. Boldog vagyok, ha valaki ajkán elhangzik imámra, imánkra válaszként: Köszönöm az imádságot!
ApCsel 5, 27b-32. 40b-41; Jel 5, 11-14; Jn 21, 1-19
„Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!”
Az Anyaszentegyház a Szentlélektől, régtől vezetve arra indította a liturgia szervezőit, hogy 2010-ben a húsvét utáni vasárnapokon felemelő üzeneteket küldjön a világnak. Legalábbis nekünk, magyaroknak, akik több mint hatmilliónyian vallottuk magunkat a legutóbbi népszámláláson magyar katolikusnak. A mi fülünknek szent üzenet az olvasmányból a kétezer éves jó hír, hogy a zsidó főtanácsban a főpap kérdőre vonja az apostolokat: „Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok az ő nevében, és lám, egész Jeruzsálem tele van tanítástokkal. Ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét”. (ApCsel 5,28) A megnyugtató válasz az apostoloktól ez volt: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek. Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti keresztfára feszítve megöltetek. Isten jobbja fejedelemmé és Megváltóvá emelte, hogy megtérítse Izraelt, és megbocsássa bűneit. Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk a Szentlélekkel egyetemben, akit az Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki”. (29-32) A zsidó főtanács megverethette a tizenkét apostolt, de kénytelenek voltak őket végül is szabadon bocsátani. „Boldogan távoztak a főtanácsból, mert méltók lettek arra, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek”. (41) Nem tudom, mikor és hogyan járt le Kaifás zsidó főpap mandátuma, de valószínűleg meghalt, aztán elszámolt a mindenek bírája Jézus Krisztus ítélőszéke előtt. Sosem olvastam sehol, hogy a harmadik évezredében járó Kaifásnak most mi a véleménye Jézus istenségéről. Viszont nagy örömmel olvasgatom, nem is valami nem mindig szavahihető újságban, hanem magában a Szentírásban, a Jelenések könyvében, hogy a mennyország kellős közepén tízezerszer tízezer plusz ezerszer ezer angyal zengi harsányan: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!” (Jel 5,12) És onnan felülről jól lehetett hallani, hogy „minden teremtmény a mennyben, a földön, a föld alatt és a tengerben, az egész világmindenséggel egyetemben ezt harsogta: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön örökké! A négy (mennyei) élőlény így felelt: Ámen. A vének, pedig leborultak és imádták”. (13-14) Nagyon örülök a Bárány győzelmének s boldog, vagyok, hogy a múlt vasárnap este buzgó imádságaimra válaszul pozitív választ kaptam. Nem most mondom először imaszándékaimat: Adja vissza az Úr minden magyar testvéremnek az elvesztett hitét! Adja vissza egész nemzetemnek a Magyarok Nagyasszonya ezer éves tiszteletét! Adja meg a kegyelmet, hogy magyar a magyart csak szeretni tudja. A magyarok védőangyalához: Angyaltársaival együtt segítsen harcolni a sátán ellen, aki a hazugság és gyűlölet apja. Boldog vagyok, ha valaki ajkán elhangzik imámra, imánkra válaszként: Köszönöm az imádságot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése