A MENNYEI ATYA SZÓL
Negyedik rész
Sok jótéteményt nyújtott az Atya az embereknek. Ezek alapján méltán várja el, hogy viszont szeretetet kapjon, mégpedig szívből jövően: „Úgy adtam nektek életet, hogy hasonlatosságomra teremtettelek meg benneteket. Szívetek tehát éppoly érzékeny, mint az enyém, az enyém pedig olyan, mint a tietek.” (15)Az Atya hivatkozik az emberi szív csodálatos érzésvilágára: „Mit meg nem tennétek azért a felebarátotokért, aki valami kis szívességet tesz nektek, hogy azzal nektek örömöt szerezzen? A legérzéketlenebb ember is hálát érezne szívében e személy iránt. Egyik-másik ember ilyen esetben még azt is keresné, hogy mi okozna a másiknak még nagyobb örömöt, hogy szolgálatát viszonozza. Én még hálásabb leszek nektek biztosítva számotokra az örök életet,ha megteszitek, hogy úgy tiszteltek, ahogyan azt elvárom tőletek. Fájó érzés ébred az Atyában, amikor úgy tűnik, kissé elfeledkeztünk róla. Nem féltékenység ösztönzi, amikor ezt szóvá teszi: „Elismerem, hogy Szent Fiam által sokan ismernek Engem, és hogy vannak olyanok is, akik fel tudnak emelkedni Fiam által Hozzám. De ők nagyon kevesen vannak. Ne gondoljátok azonban azt, hogy Fiamat tisztelve nem tiszteltek Engem. Biztosítalak arról titeket, hogy így Engem is tiszteltek, mivel Én Fiamban élek. Tehát mindaz, ami az Ő dicsősége, az az Enyém is. Látni szeretném, hogy az ember Atyja és Teremtője előtt külön tisztelettel, áhítattal is hódol. Minél jobban tiszteltek Engem, annál jobban tisztelitek Szent Fiamat. Hiszen akaratom szerint Ő lett a megtestesült Ige, aki azért jött közétek, hogy megismertesse veletek azt, aki Őt küldte.” (16) Gyakran előfordul, hogy katolikus hívek úgy vélik, csak azok üdvözülnek, akik formálisan is Egyházunk tagjai. A második eucharisztikus imában a halottakért így imádkozik a miséző pap: „Emlékezzél meg testvéreinkről” vagyis akik katolikusok voltak életükben. Majd így folytatja: „És azokról is, akik irgalmadban bízva távoztak el ebből a világból”.Ezek azok az emberek, akik nem jutottak el a Szentháromság ismeretére és így sem hinni nem tudtak benne, sem szolgálni néki, de igyekeztek megtenni mindent, amit a lelkiismeretük parancsolt. Sokan vannak olyanok is, akik csak erőtérnek ismerik a legfelsőbb Lényt, tehát nemcsak a Szentháromságot nem ismerik, de egyetlen személyről sem tudnak, aki az istenséget birtokolja. Az Atya a következőkben feléjük fordul: „Gondoljátok meg, hogy mily sok teremtményem van, akik a megváltás titka által gyermekeimmé lettek, még sincsenek azokon a „legelőkön”, amelyeket Fiam által minden ember számára kijelöltem. Hányan vannak még ismerőseitek között is, sőt az egész világon, akik nem ismerik Atyjukat, aki teremtette őket, pedig létüket én számon tartom. Ó mennyire szeretném megismertetni veletek magamat, mint mindenható Atyátokat, hogy jótéteményeim által végre az egész emberiség Hozzám találjon. Azt szeretném, hogy törvényeim szerint sokkal gyümölcsözőbben éljetek. Azt akarom, hogy menjetek el az emberekhez a nevemben, és beszéljetek rólam. Adjátok tudtukra, hogy van egy Atyjuk, aki miután megteremtette őket, nekik akarja adni a tulajdonában lévő kincseket. Gondolok rájuk, szeretem őket, és meg akarom őket ajándékozni az örök boldogsággal. Megígérem nektek, hogy az emberek így gyorsabban fognak megtérni. Higgyétek el,ha már az ősegyház idejétől kezdve külön hódolattal, áhítattal tiszteltek volna húsz évszázad elteltével már csak kevés olyan ember maradt volna, aki bálványimádásban, pogányságban és hamis szektában élne. Így viszont az emberek csukott szemmel rohannak vesztükbe, az örök tűz mélységei felé. És látjátok, mennyi tennivaló maradt még!” (16)
Negyedik rész
Sok jótéteményt nyújtott az Atya az embereknek. Ezek alapján méltán várja el, hogy viszont szeretetet kapjon, mégpedig szívből jövően: „Úgy adtam nektek életet, hogy hasonlatosságomra teremtettelek meg benneteket. Szívetek tehát éppoly érzékeny, mint az enyém, az enyém pedig olyan, mint a tietek.” (15)Az Atya hivatkozik az emberi szív csodálatos érzésvilágára: „Mit meg nem tennétek azért a felebarátotokért, aki valami kis szívességet tesz nektek, hogy azzal nektek örömöt szerezzen? A legérzéketlenebb ember is hálát érezne szívében e személy iránt. Egyik-másik ember ilyen esetben még azt is keresné, hogy mi okozna a másiknak még nagyobb örömöt, hogy szolgálatát viszonozza. Én még hálásabb leszek nektek biztosítva számotokra az örök életet,ha megteszitek, hogy úgy tiszteltek, ahogyan azt elvárom tőletek. Fájó érzés ébred az Atyában, amikor úgy tűnik, kissé elfeledkeztünk róla. Nem féltékenység ösztönzi, amikor ezt szóvá teszi: „Elismerem, hogy Szent Fiam által sokan ismernek Engem, és hogy vannak olyanok is, akik fel tudnak emelkedni Fiam által Hozzám. De ők nagyon kevesen vannak. Ne gondoljátok azonban azt, hogy Fiamat tisztelve nem tiszteltek Engem. Biztosítalak arról titeket, hogy így Engem is tiszteltek, mivel Én Fiamban élek. Tehát mindaz, ami az Ő dicsősége, az az Enyém is. Látni szeretném, hogy az ember Atyja és Teremtője előtt külön tisztelettel, áhítattal is hódol. Minél jobban tiszteltek Engem, annál jobban tisztelitek Szent Fiamat. Hiszen akaratom szerint Ő lett a megtestesült Ige, aki azért jött közétek, hogy megismertesse veletek azt, aki Őt küldte.” (16) Gyakran előfordul, hogy katolikus hívek úgy vélik, csak azok üdvözülnek, akik formálisan is Egyházunk tagjai. A második eucharisztikus imában a halottakért így imádkozik a miséző pap: „Emlékezzél meg testvéreinkről” vagyis akik katolikusok voltak életükben. Majd így folytatja: „És azokról is, akik irgalmadban bízva távoztak el ebből a világból”.Ezek azok az emberek, akik nem jutottak el a Szentháromság ismeretére és így sem hinni nem tudtak benne, sem szolgálni néki, de igyekeztek megtenni mindent, amit a lelkiismeretük parancsolt. Sokan vannak olyanok is, akik csak erőtérnek ismerik a legfelsőbb Lényt, tehát nemcsak a Szentháromságot nem ismerik, de egyetlen személyről sem tudnak, aki az istenséget birtokolja. Az Atya a következőkben feléjük fordul: „Gondoljátok meg, hogy mily sok teremtményem van, akik a megváltás titka által gyermekeimmé lettek, még sincsenek azokon a „legelőkön”, amelyeket Fiam által minden ember számára kijelöltem. Hányan vannak még ismerőseitek között is, sőt az egész világon, akik nem ismerik Atyjukat, aki teremtette őket, pedig létüket én számon tartom. Ó mennyire szeretném megismertetni veletek magamat, mint mindenható Atyátokat, hogy jótéteményeim által végre az egész emberiség Hozzám találjon. Azt szeretném, hogy törvényeim szerint sokkal gyümölcsözőbben éljetek. Azt akarom, hogy menjetek el az emberekhez a nevemben, és beszéljetek rólam. Adjátok tudtukra, hogy van egy Atyjuk, aki miután megteremtette őket, nekik akarja adni a tulajdonában lévő kincseket. Gondolok rájuk, szeretem őket, és meg akarom őket ajándékozni az örök boldogsággal. Megígérem nektek, hogy az emberek így gyorsabban fognak megtérni. Higgyétek el,ha már az ősegyház idejétől kezdve külön hódolattal, áhítattal tiszteltek volna húsz évszázad elteltével már csak kevés olyan ember maradt volna, aki bálványimádásban, pogányságban és hamis szektában élne. Így viszont az emberek csukott szemmel rohannak vesztükbe, az örök tűz mélységei felé. És látjátok, mennyi tennivaló maradt még!” (16)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése