Évközi 25. hét csütörtök
Agg 1,1-8; Lk 9,7-9
„Dáriusz király második esztendejében az Úr a következőm szózatot intézte Aggeus próféta által”
A múlt napokban Egyházunk Círusz és Dáriusz perzsa-méd királyok uralkodásának idejéből idézett nagyon fontos királyi rendelkezéseket. Círusz király adta ki az első parancsot, hogy a Jeruzsálemből és Júdeából Babilonba húrcolt zsidó foglyok visszamehetnek hazájukba, mert Jeremiás próféta jövendölése szerint letelt a száműzetés hetven éve. Minden rab szabadon dönthette el, hogy ott marad fogsága helyén, vagy hazamegy, hogy a hazatérők otthon gondoskodjanak arról, hogy újra fölépüljön a szent város és vele együtt újjá kell építeni az Úrnak, a mennyei Istennek templomát is. Szigorú parancsot adott ki mindkét király az Eufrátesz folyón túl lévő tartományok helytartóinak, hogy faragott köveket, fát kellő mennyiségben biztosítsanak az építkezéshez, ha pedig a zsidó papok újra kezdik az áldozatok bemutatását, adjanak bőven akár mindennap megfelelő mennyiségű állatot és egyéb adományt. Mindketten hozzáfűzték kérésüket: Imádkozzanak a király és fiai életéért. Ilyen előzmények után kapta az Úr parancsát Aggeus próféta: Dáriusz király második esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Salátiel fiához, Júda helytartójához és Jézushoz, Joszedek fiához, a főpaphoz: Ezt üzeni a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja: Nem jött el még az idő az Úr házának felépítésére!” Erre azt mondta az Úr Aggeus próféta által: Annak bezzeg itt van már az ideje, hogy ti mennyezetes házban lakjatok, holott ez a ház még romokban hever. Nos tehát így szól a Seregek Ura: Fontoljátok csak meg sorsotokat! Sokat vetettetek, de keveset takarítottatok be; ettetek, de jól nem laktatok; ittatok, de meg nem részegültetek; és aki összegyűjtötte bérét, lyukas erszénybe rakta. Így szól a Seregek Ura: Fontoljátok meg sorsotokat! Menjetek fel a hegyre, hozzatok fát, és építsétek fel a templomot, hogy kedvemet és dicsőségemet találjam benne, mondja az Úr (Agg 1-8) a győztes nyugati hatalmak eladták hazánkat és népünket. Elvették Istenünket, testvéri bizalmunkat, mindenünket tönkretettek. Isten most azt üzeni: Nektek megvannak a templomaitok, de igen sok helyen üresek! Nem kellene egyetlen jóakarótokhoz szívből visszatérni? Aggeus nem él, de az üzenet igen.
Agg 1,1-8; Lk 9,7-9
„Dáriusz király második esztendejében az Úr a következőm szózatot intézte Aggeus próféta által”
A múlt napokban Egyházunk Círusz és Dáriusz perzsa-méd királyok uralkodásának idejéből idézett nagyon fontos királyi rendelkezéseket. Círusz király adta ki az első parancsot, hogy a Jeruzsálemből és Júdeából Babilonba húrcolt zsidó foglyok visszamehetnek hazájukba, mert Jeremiás próféta jövendölése szerint letelt a száműzetés hetven éve. Minden rab szabadon dönthette el, hogy ott marad fogsága helyén, vagy hazamegy, hogy a hazatérők otthon gondoskodjanak arról, hogy újra fölépüljön a szent város és vele együtt újjá kell építeni az Úrnak, a mennyei Istennek templomát is. Szigorú parancsot adott ki mindkét király az Eufrátesz folyón túl lévő tartományok helytartóinak, hogy faragott köveket, fát kellő mennyiségben biztosítsanak az építkezéshez, ha pedig a zsidó papok újra kezdik az áldozatok bemutatását, adjanak bőven akár mindennap megfelelő mennyiségű állatot és egyéb adományt. Mindketten hozzáfűzték kérésüket: Imádkozzanak a király és fiai életéért. Ilyen előzmények után kapta az Úr parancsát Aggeus próféta: Dáriusz király második esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Salátiel fiához, Júda helytartójához és Jézushoz, Joszedek fiához, a főpaphoz: Ezt üzeni a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja: Nem jött el még az idő az Úr házának felépítésére!” Erre azt mondta az Úr Aggeus próféta által: Annak bezzeg itt van már az ideje, hogy ti mennyezetes házban lakjatok, holott ez a ház még romokban hever. Nos tehát így szól a Seregek Ura: Fontoljátok csak meg sorsotokat! Sokat vetettetek, de keveset takarítottatok be; ettetek, de jól nem laktatok; ittatok, de meg nem részegültetek; és aki összegyűjtötte bérét, lyukas erszénybe rakta. Így szól a Seregek Ura: Fontoljátok meg sorsotokat! Menjetek fel a hegyre, hozzatok fát, és építsétek fel a templomot, hogy kedvemet és dicsőségemet találjam benne, mondja az Úr (Agg 1-8) a győztes nyugati hatalmak eladták hazánkat és népünket. Elvették Istenünket, testvéri bizalmunkat, mindenünket tönkretettek. Isten most azt üzeni: Nektek megvannak a templomaitok, de igen sok helyen üresek! Nem kellene egyetlen jóakarótokhoz szívből visszatérni? Aggeus nem él, de az üzenet igen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése