Évközi 18 hét hétfő
Jer, 28. 1-17, Mt 14, 22-36
„Így szólt nekem Hananja, Összetöröm Babilon királyának igáját”
„Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén ez az ige hangzott el Jeremiáshoz az Úrtól: Így szólt hozzám az Úr: Csinálj magadnak köteleket és igákat, s tedd a nyakadba! Majd küldd el azokat Edom királyának, Moáb királyának, Ammon fiai királyának, Tírus királyának és Szidon királyának azokkal a követekkel, akik Jeruzsálembe jöttek Cidkijához, Júda királyához! Parancsold meg nekik. Hogy ezt mondják uruknak: Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Így beszéljetek uratokhoz: Én alkottam a földet, az embereket és az állatokat, amelyek a föld színén vannak, nagy hatalmammal és kinyújtott karommal, s annak adom, akinek én jónak látom”. (Jer, 27, 1-5) Annak idején, amikor az Ószövetségben rendkívüli ügyeket akart üzenni Isten a maga népének, Izraelnek, csak a választott prófétával beszélt. A prófétákat Isten ünnepélyesen szokta kiválasztani, meghívni, aztán a küldetést megadni általánosságban, majd szükség szerint igénybe vette szolgálatait. Ez a prófétának igen nagy tiszteletet jelentett, ezért a sátán időnként megkísértett önhitt embereket, akiket Isten nem küldött, akik maguktól szóltak, vagy pl. a sátántól hoztak megtévesztő üzeneteket az embereknek. Így bűnbe, hazugságba vittek álprófétát, félrevezettek gyanútlan embereket. Ezért Isten időnként figyelmeztette a maga népét, hogy az ellentétes üzenetekben a beteljesülés igazolja Isten küldöttét. Jeremiás próféta idejében sok jellel és világos beszéddel üzente meg általa az Úr, hogy Júda sorsa most beteljesedik, mert hiába volt Isten türelmes, aggódó figyelmeztetései, Júda királyai és népe nem volt hajlandó komolyan venni. Isten ekkor nyíltan megüzente népének, sőt a környező országoknak is, hogy kijelölte azt a pogány királyt, akit büntető ostorának szánt. Amikor a fentebb felsorolt kis országok követei Jeruzsálembe érkeztek, akkor kellett Jeremiásnak fából készült igákat készíteni. Olyan szerszám az iga, amelyet tehenek vagy ökrök nyakába akasztanak, rúdhoz erősítik, és ezzel húzzák a szekeret, akármilyen nehéz. Itt azt jelenti, hogy Isten Nabukodonozor kezébe adja a felsorolt országokat kínos szolgaságra. A mai olvasmányban Hananjáról szól az ige. Úgy gondolta, hogy neki sokkal nagyobb lesz a sikere, mint Jeremiásnak, ha az elhangzott fenyegetésre ezt feleli: Ahogyan én összetöröm a nyakadon lévő igát, úgy tesz az Úr is. Nem kell tehát félni! Jeremiás nyakából kiveszi a jármot, összetöri. A próféta talán meglepődik egy pillanatra, elcsodálkozik: Isten vajon megsajnálta Júdát? Megváltozott volna a fenyegetése? Az Úr azonban szól küldöttéhez: „Menj és mondd meg Hananjának: Így szól az Úr: Faigákat törtél össze, csinálj helyettük vasigákat! …Nem küldött téged az Úr, te mégis hazugsággal biztattad ezt a népet. Ezért így szól az Úr: Íme, én, elűzlek téged a föld színéről: még ebben az esztendőben meghalsz, mert lázadást hirdettél az Úrral szemben”. (Jer, 28, 13.15-16) Isten minden népámítóval így bánik el.
Jer, 28. 1-17, Mt 14, 22-36
„Így szólt nekem Hananja, Összetöröm Babilon királyának igáját”
„Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén ez az ige hangzott el Jeremiáshoz az Úrtól: Így szólt hozzám az Úr: Csinálj magadnak köteleket és igákat, s tedd a nyakadba! Majd küldd el azokat Edom királyának, Moáb királyának, Ammon fiai királyának, Tírus királyának és Szidon királyának azokkal a követekkel, akik Jeruzsálembe jöttek Cidkijához, Júda királyához! Parancsold meg nekik. Hogy ezt mondják uruknak: Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Így beszéljetek uratokhoz: Én alkottam a földet, az embereket és az állatokat, amelyek a föld színén vannak, nagy hatalmammal és kinyújtott karommal, s annak adom, akinek én jónak látom”. (Jer, 27, 1-5) Annak idején, amikor az Ószövetségben rendkívüli ügyeket akart üzenni Isten a maga népének, Izraelnek, csak a választott prófétával beszélt. A prófétákat Isten ünnepélyesen szokta kiválasztani, meghívni, aztán a küldetést megadni általánosságban, majd szükség szerint igénybe vette szolgálatait. Ez a prófétának igen nagy tiszteletet jelentett, ezért a sátán időnként megkísértett önhitt embereket, akiket Isten nem küldött, akik maguktól szóltak, vagy pl. a sátántól hoztak megtévesztő üzeneteket az embereknek. Így bűnbe, hazugságba vittek álprófétát, félrevezettek gyanútlan embereket. Ezért Isten időnként figyelmeztette a maga népét, hogy az ellentétes üzenetekben a beteljesülés igazolja Isten küldöttét. Jeremiás próféta idejében sok jellel és világos beszéddel üzente meg általa az Úr, hogy Júda sorsa most beteljesedik, mert hiába volt Isten türelmes, aggódó figyelmeztetései, Júda királyai és népe nem volt hajlandó komolyan venni. Isten ekkor nyíltan megüzente népének, sőt a környező országoknak is, hogy kijelölte azt a pogány királyt, akit büntető ostorának szánt. Amikor a fentebb felsorolt kis országok követei Jeruzsálembe érkeztek, akkor kellett Jeremiásnak fából készült igákat készíteni. Olyan szerszám az iga, amelyet tehenek vagy ökrök nyakába akasztanak, rúdhoz erősítik, és ezzel húzzák a szekeret, akármilyen nehéz. Itt azt jelenti, hogy Isten Nabukodonozor kezébe adja a felsorolt országokat kínos szolgaságra. A mai olvasmányban Hananjáról szól az ige. Úgy gondolta, hogy neki sokkal nagyobb lesz a sikere, mint Jeremiásnak, ha az elhangzott fenyegetésre ezt feleli: Ahogyan én összetöröm a nyakadon lévő igát, úgy tesz az Úr is. Nem kell tehát félni! Jeremiás nyakából kiveszi a jármot, összetöri. A próféta talán meglepődik egy pillanatra, elcsodálkozik: Isten vajon megsajnálta Júdát? Megváltozott volna a fenyegetése? Az Úr azonban szól küldöttéhez: „Menj és mondd meg Hananjának: Így szól az Úr: Faigákat törtél össze, csinálj helyettük vasigákat! …Nem küldött téged az Úr, te mégis hazugsággal biztattad ezt a népet. Ezért így szól az Úr: Íme, én, elűzlek téged a föld színéről: még ebben az esztendőben meghalsz, mert lázadást hirdettél az Úrral szemben”. (Jer, 28, 13.15-16) Isten minden népámítóval így bánik el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése