Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2014. augusztus 6., szerda

Urunk Színeváltozása



Urunk Színeváltozása

Dán 7,9-10. 13-14; Mt 17,1-9

Szent Máté Evangéliuma alapján tudjuk, hogy Urunk színeváltozása pontosan negyven nappal keresztre feszítése előtt történt. Ezért olvastatja az Egyház nagyböjt második vasárnapján az erről szóló evangéliumot.Ezért tartja a színeváltozás külön ünnepét pontosan negyven nappal a kereszt felmagasztalásának ünnepe – szeptember 14. – előtt, és csaknem negyven nappal, ama apostol mártírhalálának ünnepe után, aki elsőként vallotta meg – mégpedig alig pár nappal a színeváltozás előtt, hogy: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia” (Mt 16,16)


Az Anyaszentegyháznak, amelyet Jézus Krisztus megígért, az Atya a megtervezője és Fiával együtt megalapítója. Tudjuk, hogy az Atyának a világ teremtésével célja, az volt, hogy legelőször a látható világ jöjjön létre. A véges ember szemében legyen a mérhetetlen terjedelmével ez a láthatatlan és végtelen isteni természetnek egyik jele. A föld agyagából kiparancsolta a növényi élet minden „füvét, fáját, virágját”, hogy minden embernek, állatnak ennivalója legyen. Előhívta a vizek mélyéből az állatok minden fajtáját. A föld agyagából kiformálta az első férfi testét és szellemi létű lelket teremtett bele. Az új élőlényt pedig nemcsak „embergyerekének” szánta Isten, hanem a lelkébe beleteremtette a megszentelő kegyelmet, amivel Ádámot azonnal Isten fogadott gyermekévé tette. Bordájából formált feleségének testet és a lelkét is a semmiből teremtette. Előírta, hogy ketten közösen hozzák létre tovább éltetőjüket, gyermekeiket. Ennek a csodálatos tervnek az útjában állított akadályt a sátán, amikor Évát és Ádámot is bűnre csábította. Ezért kellett a Második Isteni Személyt, a Fiút a teremtendő világ ősanyagának ősmintájává tenni, az Atyja szándéka szerint istenemberi szenvedésével, kereszthalálával és feltámadásával megváltani. Jézusnak el kellett rendelni, hogy aki hisz az ő küldetésében, azt kereszteljék meg, és ebben a szentségben visszanyeri az ősszülők bűnével eltékozolt „nagy jussot (örökséget) Akit gyermekként nem keresztelnek, meg vagy felnőttként nem keresztelkedik meg kellő felkészülés után, nem mehet be Isten mennyei országába sem. Kiket hívott meg Jézus a Tábor-hegyre? Pétert, a jövendő főapostolt, aki később személy szerint felelős lesz utódaiban azért, hogy Jézus nyájának tagjává igyekszik-e tenni és gondozni fogja-e Jézus bárányait? Péter mellé odaveszi Zebedeus fiait, Jakabot és Jánost. Lássák meg a hegyen, hogy Jézus küldetése nem földi hatalom megszerzésére szól. A túlvilágról a Tábor hegyre hívja Mózest, az ószövetségi Szentírás íróját, negyven évig a zsidó nép vezérét és megmentőjét. Vele együtt száll fel a hegyre az egyik legnagyobb próféta a pokol tornácáról. Mindketten szerették volna látni Isten arcát földi szolgálatuk idején, de megértették, hogy az földi élőként lehetetlen. Látták, a mikor a Második Isteni Személyt a testén és ruháján átragyogó fiúisteni dicsfény megkoronázza. Hallották a fényes felhőben felragyogó „kabód Jáhveh”-vel együtt az Atya hangját:„Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!”(Mt 17,5) Bömbölő és istent tagadó világ! Hallgass erre az atyai szóra, és meggyógyulsz tőle.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése