Apostolok Cselekedetei
3,23: „Az történik ugyanis, hogy mindenkit, aki nem hallgatja ezt a prófétát,Kiirtanak a nép közül”(Lev 23,29; MTörv. 13,19) Maga Jézus is hivatkozott arra, hogy az Ószövetség írásai róla szólnak. „Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam. Ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen”. (Jn 5,39-40) Aki tehát Jézust elutasítja, az nem hisz Mózesnek sem, mert az Ószövetség kellő támpontot nyújt Jézus nemzedékének, hogy igazolni tudja segítségükkel Jézus messiási küldetését. Jézus ellenségei ezt nem tették meg, mert nem akarták Őt Messiásnak elismerni. Be is teljesedett rajtuk Mózes jövendölése: 70-ben elpusztult Jeruzsálem, és benne pusztult Jézus minden ellensége.
3,24: „A próféták, akik szóltak Sámueltől kezdve és azután, mind hirdették ezeket a napokat”. Sok prófétai megnyilatkozásból elég Izajásra, Mikeásra, Dánielre hivatkozni
3,25: „Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, amelyet Isten atyáinkkal kötött, amikor Ábrahámnak azt mondta: Utódaidban nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (Ter 12; 3; 22,18) Micsoda örömnek kellett volna betölteni Jézus nemzedékét, ha megértik és befogadják Őt! Büszke öröm áradt volna szívükben, ha felfogják kiváltságos helyzetüket, a megszálló rómaiakat felvilágosíthatták volna ezer éves kiváltságukról: Íme, nem ti hoztatok nekünk életszínvonalat, birodalmi felemelkedést, öntudatot, hanem mi szültük meg nektek is a kezdettől megígért Megváltót. Gondoljunk arra, hogy a pogány római költő, Vergilius, milyen örömmel dolgozta fel költői ihletét: Eljött az Aranykor, megszületett a várva-várt Gyermek. Ezt persze Augustus császár azonnal magára alkalmazta. Nem hallott arról, hogy egy aprócska tartománya kétezer éves feljegyzésekkel rendelkezik, ott teljesülnek be az igaz Isten kinyilatkoztatásai, és nem a római császár a világ rég megjövendölt öröme, hanem a Názáreti Jézus! Nem a római birodalom, de még Róma város sem létezett, amikor már Isten megígérte Ábrahámnak: „Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége”. (Ter 12,3) Nem gyűlölni kellett volna Jézust, hanem gondolkodni, komolyan vizsgálni az Írásokat Jézussal kapcsolatban. A gyűlölet mindig nagyon rossz tanácsadó.
3,26: „Isten elsősorban számotokra támasztotta s küldte el Fiát, hogy megáldjon titeket, és így mindenki megtérjen gonoszságából”. Igen, Jézust Mikeás próféta úgy jelenti be népének, hogy Ő lesz majd maga az áldás, minden jó foglalata, maga a béke”. (Mik 5,4) Akik hittek benne, azok valóban áldottak lettek általa. Gábor főangyal már kegyelemmel teljesnek hirdeti az Édesanyját, Erzsébet pedig így köszönti: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”(Lk1,42)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése