Az Irgalmasság Szent Éve 77.

Az Irgalmasság Szent Éve - Amikor Dávid fölkelt

„Amikor Dávid reggel fölkelt, az Úr ezt a szózatot intézte Dávid látó embeéhez, Gád prófétához:Menj és add tudtára Dávidnak: Ezt mondja az Úr:Hármat mondok, aztán amit választasz, azt teszem veled. Gád elment Dávidhoz, és tudtára adta. Így szólt: Jöjjön-e három évig tartó éhinség büngteésül az országra? Vagy azt akarod, hogy három hnapon át menekülj ellenséged edlől, ő meg üldözzön? Vagy legyen háfrom napig pestis oszágodban? Gondolkozz rajta, aztán mondd meg, milyen választ vigyek annak, aki küldött! Erre Dávid azt felelte Gádnak: Nagy szorultságban vagyok.Inkább kerüljünk az Úr kezébe, hiszen nagy az irgalma. De emberek kezétől nem szeretnék elveszni”Dávid inkább a pestist választotta.Épp a búza aratásának volt az ideje. Akkor az Úr pestist küldött Izraelre, reggeltől a megszabott időre. A csapás lesújtott a népre és hetvenezren meghaltak a népből Dántól egészen Beersebáig. Amikor aonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: Most aztán elég! Húzd vissza a kezed! Az Úr angyala éppen a jebuzita Arauna szérűjénél volt. Amikor Dávid látta az angyalt, aki lesújtott a népre, így könyörgött az Úrhoz:Én vétkeztem, én követtem el gonoszságot! Ezek, a nyáj, mit vétettek? Ezért hát forduljon kezed ellenem és házam ellen! Azon a napon Gád elment Dávidhoz, és azt mondta neki:Menj föl, és a jebuzita Arauna szérűjénél építs oltárt az Úrnak. Dávid Gád szavára fölment, amint az Úr parancsolta neki. Amikor Arauna odanézett, azt látta, hogy a király közeleg szolgáival. Arauna éppen a búza cséplésével volt elfoglalva. Erre Arauna előlépett, s egészen a földig hajolt a kifrály előtt. És így szólt Arauna: Miért jön uram és királyom szolgájához?” Amint megtudta ura szándékát, hogy Dávid meg akarja venni a telket és az állatokat áldozat céljából, ingyen kínálta fel azokat, de Dávid ötven sékellel mindent kifizetett.