Müller bíboros: Az Amoris laetitia összhangban áll az egyház tanításával

Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa egy a spanyolországi Oviedóban rendezett találkozón hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa közelmúltban kibocsátott Amoris laetitia kezdetű buzdítása összhangban áll az egyház tanításaival.

A német Die Tagespost napilap hivatkozott Müller bíboros papnövendékekhez intézett szavaira, melyek szerint az Amoris laetitia nem állítja azt, hogy az elvált és újraházasodott hívek szentáldozáshoz járulhatnak.

II. János Pál, XVI. Benedek és a Hittani Kongregáció egyaránt azt tanította az elmúlt 35 évben, hogy az elvált és újraházasodott hívek csak akkor áldozhatnak, ha teljes önmegtartóztatásban élnek.

Müller bíboros úgy fogalmazott Oviedóban a szeminaristáknak: „Ha az Amoris laetitia fel akarta volna forgatni ezt a mélyen gyökerezett és lényeges tanítást, azt egyértelműen jelezte és megindokolta volna.”

Christoph Schönborn, Raymond Burke és Vincent Nichols bíborosok egyaránt úgy nyilatkoztak, az Amoris laetitia egyetért II. János Pál 1981-es Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításával, amely azt mondja (FC 84): „Mindazonáltal az Egyház megerősíti a Szentírásra támaszkodó hagyományát, mely szerint a válás után újra megházasodott híveket nem engedi szentáldozáshoz járulni. Ugyanis ők maguk akadályozzák meg, hogy szentáldozásban részesülhessenek, mert állapotuk és életkörülményeik objektíven ellentmondanak annak a Krisztus és Egyháza közötti szeretetnek, amelyet az Eucharisztia jelez és megvalósít.”

Április végén az ismert katolikus német filozófus, Robert Spaemann a német Catholic News Agencynek adott interjújában fejezte ki, hogy véleménye szerint a Amoris laetitia 351. lábjegyzete (mely a 305. bekezdést magyarázza – a szerk.) ellentmond az egyház tanításának, és azt implikálja, hogy az elvált és újraházasodott hívek akkor is szentáldozáshoz járulhatnak, ha nem élnek önmegtartóztató életet. (A Familiaris consortio azt írja az újraházasodottakról, hogy „valahányszor a férfi és a nő súlyos okok – pl. a gyermekek nevelése – miatt nem tehet eleget a szétválás követelményének, „vállalják magukra azt a kötelezettséget, hogy teljes megtartóztatásban élnek, azaz tartózkodnak az olyan cselekedetektől, amelyek csak a házastársakat illetik meg” – a szerk.)

Müller bíboros szerint a lábjegyzet nem kifejezetten az elvált és újraházasodott hívekre vonatkozik: „A részletek mellőzése nélkül leszögezhetjük, ez a lábjegyzet az általában vett bűnökre vonatkozik, nem a polgárilag újraházasodott elváltak speciális esetére. Az utóbbiak helyzetének olyan sajátos vonásai vannak, melyek megkülönböztetik az egyéb helyzetektől” – fogalmazott Gerhard Müller a spanyol szeminaristáknak.

A lábjegyzet – folytatta a Hittani Kongregáció prefektusa – „nem érinti az eddigi tanításokat.” Majd II. János Pál és XVI. Benedek pápa tanítására hivatkozva hozzátette: „A Familiaris consortio 84. paragrafusa és a Sacramentum caritatis 29. még mindig érvényben van.”