Ferenc pápa beszéde a szentszéki diplomáciai testülethez: A kormányok kötelessége a megfontolt befogadás, a migránsoké a törvényesség tiszteletben tar
A
Királyok termében a pápa a diplomáciai testülettel
A
Szentszék jelenlegi diplomáciai kapcsolatai
Saját
hivatalos jelentése szerint a Szentszék jelenleg a világ 182 országával tart
fenn diplomáciai kapcsolatot. A legutóbbi kapcsolatfelvétel 2016. december 9-én
született a Szentszék és az észak-kelet afrikai Mauritániai Iszlám Köztársaság
között, nagykövetségi illetve szentszéki nunciatúra szintjén. Az említett 182
állami szintű kapcsolat mellett a Szentszék az Európa Unióval és a Szuverén
Máltai Lovagrenddel is diplomáciai viszonyban áll. A római székhelyű követségi
kancelláriák száma 88, benne már Palesztina nagykövetségével a 2015. június
26-án kötött kétoldalú megegyezés jegyében. Szentszéki képviselete van még az
Arab Ligának, Malajziának és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának is. Az elmúlt
évben a Szentszék három megegyezést kötött: május 20-án a Kongói Demokratikus Köztársasággal,
szeptember 6-án a Közép-afrikai Köztársasággal, október 6-án pedig a Benini
Köztársasággal. A múlt évben lépett érvénybe a Szentszék és a Palesztin Állam,
valamit a Szentszék és Kelet-Timor közötti általános megegyezés. Az olasz
állammal a 2015 áprilisában aláírt adóügyi megállapodás múlt év október 15-én
lépett hatályba. 2016. november 23-án lépett életbe a Szentszék és a Francia
Köztársaság közötti legújabb megállapodás, míg az Államtitkárság és az
Egyesült Arab Emírségek kormánya szeptember közepén egyezett meg a két fél
közötti vízumszabályozásról. A Szentszék az elmúlt év szeptember 19-én a maga
részéről önként csatlakozott az ENSZ korrupcióellenes konvenciójához.
Továbbra
is milliókat érintenek az értelmetlen konfliktusok
Ferenc
pápa a diplomaták köszöntése után a „múlt század világháborúinak és
totalitárius rendszereinek a borzalmaira” utalt, amelyeket követően „sok
helyütt béke született, de még több helyen a béke ma is csak távoli délibábnak
tűnik”. Minthogy „továbbra is milliókat érintenek az értelmetlen konfliktusok
és mert gyakran felülkerekedik a halál, a gyűlölet és szenvedés”, éppen ezért
Ferenc pápa a szentszéki diplomatáknak a „biztonság és a béke kérdéséről”
beszélt.
A béke
olyan pozitív közjó, ami minden jóakaratú ember elkötelezettségét igényli
Elsőként
a Boldog VI. Pál pápa által éppen 50 éve alapított Béke Világnapjára utalt,
mely „év eleji jókívánságként és ígéretként megszabja és leírja az emberi élet
időbeli útját, annak a reményében, hogy a béke olyan pozitív közjó, ami minden
jóakaratú ember elkötelezettségét igényli”. A Szentatyának eleven meggyőződése,
hogy „a vallási megnyilvánulások hivatása a béke ügyének előmozdítása”. „Ezt
tapasztalta meg Assisiben a Béke Világtalálkozón, továbbá a római
nagyzsinagógában és a bakui mecsetben tett látogatásai során”.
A múlt
sebeit a vallásfelekezetek közötti hiteles párbeszéddel gyógyítsuk
„A
vallási indíttatású erőszak Európában történelmi megosztottságot teremtett” –
folytatta a pápa és arra utalt, hogy a svédországi Lundban tett látogatása
során felhívta a figyelmet: „Sürgető szükség van a múlt sebeinek a
gyógyítására, melynek alapja csak a vallásfelekezetek közötti hiteles párbeszéd
lehet”. Ennek a jegyében „találkozott Kubában Kirill moszkvai ortodox
pátriárkával, majd Grúzia és Azerbajdzsán vallási vezetőivel”.
„Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg – hangsúlyozta a pápa – a vallási
indíttatású számtalan műről, melyek némelykor a vértanúság erejével járulnak
hozzá a közjó építéséhez, főként az oktatás-nevelés és az egészségvédelem terén”.
A
fundamentalista terrorizmus ürügyként használja a vallási tapasztalatot
Tudatában
kell lennünk, szögezte le a pápa, hogy a „fundamentalista jellegű terrorizmus
ürügyként használja a vallási tapasztalatot”, majd „Afganisztántól kezdve
Berlinen át, egészen Törökországig” menően felsorolta azokat az országokat és
városokat, ahol „az elmúlt év során a terrorista erőszak számos áldozatot
követelt”.
A
kormányok kötelessége, hogy elkerüljék olyan körülmények megszületését, mely
termékeny talaja a fundamentalizmusnak
A
terrorizmus okainak az elemzésénél Ferenc pápa megemlítette, hogy „olyan
gyilkos őrületről van szó, mely visszaél az Isten nevével”. Éppen ezért
felhívással fordult az összes vallási vezetőhöz, hogy „erélyesen fogjanak össze
annak érdekében, hogy soha ne lehessen ölni Isten nevében”. A „fundamentalista
terrorizmus egy súlyos lelki nyomorúság gyümölcse”, mely „gyakran jelentős
társadalmi szegénységhez kapcsolódik”. „Ennek a legyőzéséhez szükség van a vallási
és politikai vezetők összefogására”. A „vallási vezetők feladata, hogy soha ne
fogadják el az istenfélelem és a felebaráti szeretet szembeállítását”. „A
politikai vezetőknek pedig biztosítani kell a vallásszabadságot, mely
hozzájárul a polgári társadalom építéséhez”. „A kormányok kötelessége ellenben,
hogy elkerüljék olyan körülmények megszületését, mely termékeny talaja a
fundamentalizmusnak”. Ez pedig „olyan társadalom-politikát igényel, mely
leküzdi a szegénységet”.
Nem elég
a saját állampolgárok biztonságának a garantálása
Üdvözölte
a pápa „az Európa Tanács kezdeményezését a kulturális párbeszéd vallási
vonatkozásában, a radikalizálódás megelőzésének nevelő szerepére utalva”.
Ferenc pápa hangsúlyozottan emlékeztetett a „politikai hatóságok feladatára,
hogy az nem merülhet ki a saját állampolgárai biztonságának a garantálásában,
hanem a béke megteremtését, mint egy aktív erényt, tevékenyen kell szolgálnia”.
Erre utal a pápa békevilágnapi mottója is: „Az erőszakmentesség, mint a békét
szolgáló politika stílusa”.
A
törékeny emberi igazságosság nem nélkülözheti a megbocsátást, mely begyógyítja
a sebeket
A „béke
építése megköveteli, hogy szüntessék meg a viszálykodás okait”, kezdve a
társadalmi igazságtalanság felszámolásával, hiszen „az igazságosság és a béke
összetartozik”. Ám a „törékeny emberi igazságosság nem nélkülözheti a
megbocsátást, mely begyógyítja a sebeket és helyreállítja a megzavart emberi
kapcsolatokat”. Ferenc pápa ennek a jegyében kérte az állam- és kormányfőket,
hogy „gyakorolják a megkegyelmezés gesztusát a bebörtönzöttek felé”. Az
irgalmasság jubileum elmúlt éve kapcsán a pápa „az irgalmasságra, mint
társadalmi értékre” utalt, mert „csak így lehet nyitott és befogadó társadalmat
építeni az idegenek felé, és amely biztonságos és békés belülről”.
A
migránsok kötelessége a befogadó ország törvényeinek, kultúrájának és
hagyományainak a tiszteletben tartása
Az ENSZ
múlt évi menekültügyi nemzetközi találkozói kapcsán a pápa kiemeli, hogy
szükség van közös elkötelezettségre a migránsok és menekültek iránt, mely a
méltó befogadásukat jelenti. Majd XXIII. Szent János pápa tanítását idézi:
„Ehhez kell kapcsolni minden ember jogát, hogy kivándoroljon”, „biztosítva
számukra a befogadásukat a társadalom szövetébe, anélkül, hogy ez aláásná a
saját biztonságát, saját kulturális identitását és saját politikai-társadalmi
egyensúlyát”. „A migránsok pedig nem feledhetik, hogy kötelességük a befogadó
ország törvényeinek, kultúrájának és hagyományainak a tiszteletben tartása”.
Ennek a jegyében „minden ország hatóságának bölcsen és hosszabb távra tekintve
kell mérlegelnie, hogy milyen mértékben képes méltóságteljes életet kínálni a
migránsoknak, anélkül, hogy megsértené saját polgárai közjavát”. A „jelenlegi
migránsproblémát közösen kell megoldani”, „az emberiesség konkrét
gesztusaival!” – állapította meg a pápa.
Az
emberkereskedelem a modern rabszolgaság rettenetes formája
A
Szentatya felidézte Leszbosz szigetén tett látogatását, ahol Bartolomeosz
pátriárkával és Jeromos érsekkel együtt személyesen meggyőződhetett a
menekülttáborok drámai helyzetéről, de sokak segítőkészségéről is. Mexikóban
közel érezte magát a közép-amerikai migránsok ezreihez, akik rettenetes
igazságtalanságokat szenvednek el, gyakran a rabszolgaság új formája, a
gyalázatos emberkereskedelem áldozataivá válnak.
A pápa
újabb felhívása Szíria békéjéért
Lengyelországi
utazása során Ferenc pápa a Világifjúsági Találkozón lelkesedéssel teli
fiatalok ezreivel találkozott, ugyanakkor Szíriában társaik meg vannak fosztva
a gyermek- és ifjúkor örömeitől a rettenetes konfliktus következtében. A pápa
gondolataiban szüntelenül jelen van a szeretett szíria nép. Felhívást intézett
a nemzetközi közösséghez: fáradhatatlanul munkálkodjon a komoly tárgyalások
megkezdésén. A szemben álló felek számára legyen prioritás a nemzetközi
humanitárius jog tiszteletben tartása, biztosítsák a polgári lakosság védelmét
és ellátását. A közelmúltban aláírt fegyverszünet legyen a remény jele az egész
szíriai nép számára.
Számolják
fel a fegyverkereskedelmet!
Ehhez
szükség van a fegyverkereskedelem és a fegyverkezési hajsza felszámolására. A
Koreai-félszigeten folyó kísérletezések az egész nemzetközi közösség számára
aggodalomra adnak okot. Ma is időszerűek Szent XXIII. János „Pacem in terris”
k. enciklikájának szavai: állítsák le a fegyverkezési hajszát, tiltsák be az
atomfegyvereket. Ennek értelmében és a következő Leszerelési Konferencia
távlatában a Szentszék a béke és biztonság etikájának előmozdításán fáradozik.
A béke
ellenségei: a korrupció, a gyűlöletet szító ideológiák
A béke
ellenségei közül a pápa megemlítette az emberről alkotott „leszűkített
nézetet”, amely kedvez a társadalmi egyenlőtlenségeknek, a korrupciónak. A
Szentszék éppen ez utóbbi jelenségre vonatkozóan újabb elkötelezettségeket
vállalt, amikor tavaly szeptember 19-én csatlakozott az ENSZ korrupcióellenes
konvenciójához. A béke ellensége az az ideológia is, amely gyűlöletet szít és a
másikban megsemmisítendő ellenséget lát.
A békét
a szolidaritással lehet elnyerni
A békét
a szolidaritással lehet elnyerni. Az irgalmasság és a szolidaritás távlatába
helyezkedik el a Szentszék és a katolikus egyház meggyőződéses
elkötelezettsége, amelynek célja a konfliktusok megakadályozása, a
békefolyamatok elkísérése. Az elmúlt két évben tett erőfeszítések elősegítették
Kuba és az USA közeledését, az évek óta tartó kolumbiai konfliktus befejezését.
Egyetlen
konfliktus se váljon megszokássá, amelyet nem lehet abbahagyni!
Folytatva
a világ országait sorra vevő körpanorámát, a pápa Venezuelához érkezett, ahol a
politikai, szociális és gazdasági válság következményei már jó ideje súlyként
nehezednek a polgári lakosságra. Irakban és Jemenben is valósuljon meg végre a
társadalmi kiengesztelődés. Izraeliek és palesztinok ismét folytassák a
párbeszédet. Tartósan biztosítsák két állam békés együttélését a nemzetközileg
elismert országhatárokon belül. Izraelieknek és palesztinoknak szükségük van a
békére. Az egész Közel-Keletnek szüksége van a békére! – hangsúlyozta Ferenc
pápa. Ezután felhívást intézett Líbia, Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság,
a Kongói Demokratikus Köztársaság és Myanmar politikai és társadalmi békéjének
helyreállításáért.
Európa
ismét fedezze fel önazonosságát!
Európában
sem hiányoznak a feszültségek. A párbeszédre való készség az egyetlen út ahhoz,
hogy garantálják a földrész biztonságát és fejlődését. A pápa örömmel fogadta a
Ciprus újraegyesítésére irányuló kezdeményezéseket. Ukrajna továbbra is
határozottan keresse a szembenálló felek által vállalt kötelezettségek teljes
megoldásának lehetőségeit, és mindenekelőtt sürgősen enyhítsen a továbbra is
súlyos humanitárius helyzeten. Történelmének ebben a döntő pillanatában egész
Európa arra kapott meghívást, hogy ismét megtalálja önazonosságát. Ahhoz, hogy
jövőjét megfelelő módon tudja alakítani, szüksége van arra, hogy ismét
felfedezze gyökereit. Különösen sürgős, hogy új humanizmust teremtsen, amely
képes az „integrációra, a párbeszédre és új életek nemzésére” – utalt a pápa a
Nagy Károly-díj átvételekor mondott beszédére. Ezek tették naggyá az ún. „Öreg
Kontinenst”.
Európa
közös értékei túlmutatnak az EU határain
Az
európai egyesülés folyamata, amely a második világháború után kezdődött el
továbbra is a stabilitás, a béke, a népek közötti szolidaritás egyedüli
lehetősége – mondta a pápa. Ismételten leszögezte, hogy a Szentszék
érdeklődéssel és aggodalommal figyeli Európa jövőjét. Emlékeztetett rá, hogy az
egységes földrész terve (az 1957. március 25-én aláírt Római szerződés) idén 60
éves. A terv kiindulási pontját, egyben alapját jelentő értékek, közösek az
egész kontinens számára és túlmutatnak az Európai Unió határain.
Közös
otthonunk védelme is megkívánja az együttműködést
A béke
építése egyben azt is jelenti, hogy tevékenyen ápoljuk a teremtett világot. A
párizsi klímaegyezmény az ezirányú közös elkötelezettség fontos jele. A pápa
ezután azokról a jelenségekről szólt, amelyek túlmutatnak az emberi cselekvés
lehetőségein. Ezek közé tartozik a földrengés, amely Ecuadorban, Olaszországban
és Indonéziában számos áldozatot követelt az elmúlt évben. Személyesen
felkeresett néhány közép-itáliai térséget, ahol osztozott a lakosság
fájdalmában. A pápa egyben felhasználta az alkalmat, hogy köszönetét fejezze ki
az olasz hatóságoknak közreműködésükért a jubileumi események megszervezésében,
a világ minden részéről érkezett zarándokok biztonságának garantálásában.
A béke
ajándék, kihívás és elkötelezettség
Nincs
igazi béke, ha nem vesszük figyelembe az ember átfogó fejlődését,
transzcendentális méltóságát - mondta végül Ferenc pápa, emlékeztetve Boldog
VI. Pál 50 évvel ezelőtt megjelent „Populorum progressio” k. enciklikájára,
amely leszögezte, hogy „a fejlődés a béke új neve”. Azt kívánta, hogy a most
kezdődött újév során növekedjen az országok és népek közötti együttműködés a
valódi béke építésében. A liturgia szavaival búcsúzott el a Szentszék mellé
rendelt diplomatáktól: „Békesség legyen veletek!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése