Az Úr számára nincs ismeretlen halott - a Szentatya imája az ardeai úti vérengzés emlékhelyén
Az
emlékezés fehér virágaival...
Csütörtök
kora este, a nettunói katonai temetőben tett délutáni látogatás után Ferenc
pápa felkereste a Rómából délre, Ardea-ba vezető út mentén 1944-ben kivégzett
olasz és zsidó emberek emlékhelyét. 1944. március 24-én a Rómát megszálló német
csapatok az ardeai út mellett lévő kőbányában kivégeztek 335 olasz polgári és
katonai személyt, köztük 75 római zsidót, azért hogy bosszút álljanak azon
partizántámadás miatt, melynek során olasz ellenállás egy csoportja megölte a
német hadsereg katonai rendészetének 33 tagját. A Führer közvetlenül maga
rendelte el a vérengzést azzal a céllal, hogy „abba beleremegjen a világ”. A háború
után a kőbányában eltemetett holttesteket exhumálták és nemzeti emlékhelyet
építettek ki a tömeggyilkosság helyén, melyet felkeresett és kegyeletét rótta
le VI. Pál pápa 1965-ben, II. János Pál pápa 1982-ben és XVI. Benedek pápa
2011-ben.
A pápa
fehér rózsaszálakat helyezett a sírokra
Ferenc
pápát az emlékhelyen a hazáért elesett olasz vértanúk családjainak nemzeti
szervezete és a római izraelita hitközség képviselői, élükön Riccardo Segni
főrabbival, fogadták. Ferenc pápa a köszöntések után egyedül lépett be a
mauzóleumba, ahol hosszú perceken át imádságba mélyedt, majd elhaladt a szürke
kőkoporsók mellett, melyeken a vértanúk nevei olvashatók. A 335 mártír közül
azonban tizenkettőnek a neve máig ismeretlen. A pápa, miként a nettunói
temetőben, itt is rózsaszálakat helyezett a sírokra.
Istenünk,
Te ismered az elhunytak arcait és neveit
Riccardo
Segni főrabbi imádsága után Ferenc pápa így fohászkodott: „Ábrahám, Izsák és
Jákob Istene! Ezzel a névvel mutatkoztál be, amikor feltártad akaratod, hogy
megszabadítod népedet az egyiptomi szolgaság házából, miután megláttad annak
nyomorúságát és így szóltál: ismerem szenvedéseidet. Istenünk, arcok és nevek
Istene, Te az itt meggyilkolt 335 embernek az Istene vagy, akik ezekben a
sírokban nyugszanak. Ismered arcaikat és neveiket. Annak a tizenkettőnek is
Istene vagy, akik számunkra ismeretlenek, de Neked senki sem ismeretlen!
Ábrahám,
Izsák és Jákob Istene, Jézus Isten, az élők Istene!
Jézus
Istene, mennyei Atyánk, aki a mennyekben vagy. Hála neki, a keresztrefeszített
Feltámadottnak, hogy tudjuk, a te neved, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, azt
jelenti, hogy Te az élők és nem a holtak Istene vagy és hogy a hűséges szeretet
szövetsége erősebb a halálnál és a feltámadás biztosítéka. Add, Urunk, hogy
itt, a szabadságért és az igazságosságért elesettek emlékhelyén levessük az
önzés és a közömbösség saruját, és e mauzóleum égő csipkebokrán keresztül,
csendben meghalljuk a te nevedet: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, Jézus Istene,
az élők Istene, ámen!”
Bocsáss
meg nekünk, Istenünk!
Az
imádság után a pápa ezt a sort írta az ardeai emlékhely kegyeleti albumába: „A
háború gyümölcsei ezek: gyűlölet, halál és bosszú. Bocsáss meg nekünk,
Istenünk!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése