Az élet igéje – 2019. január
Az egész világon milliók olvassák és igyekeznek tettekre váltani – Chiara Lubich, a Fokoláre mozgalom alapítója kezdeményezése szerint – az adott hónapra kiválasztott bibliai mondatot és a hozzáfűzött magyarázatot, amely széles körben hatással van az egyének és közösségek életére.
„Az
igazságra és csakis az igazságra törekedj…” (MTörv 16,20)
A
Második törvénykönyvben Mózes élete végén mondott beszédeit olvashatjuk. Az Úr
törvényeire emlékezteti az új generációkat, miközben távolról szemléli az
ígéret földjét, ahová nagy bátorsággal vezette el Izrael népét.
Ez a
könyv Isten „törvényét” mindenekelőtt úgy mutatja be, mint az apa „szavait”,
akinek minden gyermekére gondja van. Egy életútról szól, amellyel Isten
megajándékozza népét, hogy megvalósítsa a szövetség tervét. Ha a nép ezt nem
annyira a büntetéstől való félelmében, hanem inkább szeretetből és hálából tartja
meg hűségesen, akkor Isten mindig vele lesz és oltalmazni fogja.
Az
Istentől ajándékba kapott szövetség megvalósításának egyik konkrét módja, ha
határozottan kitartunk az igazságosság mellett. A hívő azzal tudja ezt
megvalósítani, hogy hálával emlékezik meg Isten népének kiválasztottságáról, és
nem imád mást, egyedül az Urat; de azzal is, hogy visszautasítja azokat az
anyagi javakat, amelyek a szegények szükségleteit ismerve terhelnék a
lelkiismeretét.
„Az
igazságra és csakis az igazságra törekedj…”
Mindennapjainkban
gyakran találkozunk nem egyszer súlyos, igazságtalan helyzetekkel, melyek a
leggyengébb, a társadalom peremére szorult emberek kárára vannak. Hány Káin
alkalmaz ma is erőszakot testvérén!
Az
igazságosság megvalósításának alapvelő feltétele, hogy kiirtsuk az
egyenlőtlenséget és a visszaéléseket mindenekelőtt saját szívünkből és
társadalmi életünkből.
Isten
nem úgy tesz igazságot, hogy elpusztítja Káint, hanem óvja és őrzi, hogy újra
tudja kezdeni útját . Isten igazságossága abban áll, hogy új életet ad.
Keresztényként
találkoztunk Jézussal. Ő a szavaival, a tetteivel, de mindenekelőtt az élet
ajándékával és a feltámadás fényével feltárta előttünk, hogy Isten
igazságossága egyenlő a minden gyermeke iránti végtelen szeretetével.
Jézus
által előttünk is megnyílik az útja, hogy az irgalmasságot és a megbocsátást
gyakoroljuk és terjesszük, mely egyben a társadalmi igazságosság alapja.
„Az
igazságra és csakis az igazságra törekedj…”
A
Szentírásnak ezt a mondatát választották a Krisztushívők egységéért rendezett
imahét mottójául, melyet az északi féltekén január 18-a és 25-e között
rendeznek. Ha mi is befogadjuk ezt az igét, segítségünkre lesz, hogy a
kiengesztelődés útját keressük mindenekelőtt a keresztények között. Ha ezután
minden ember szolgálatára leszünk, hatékonyan tudjuk majd orvosolni az
igazságtalanság okozta sebeket.
Ezt
tapasztalják azok a különböző egyházakhoz tartozó keresztények, akik együtt
látogatják Palermóban a fogvatartottakat. Egy protestáns egyesület tagja,
Salvatore volt a kezdeményező: „Rádöbbentem, hogy micsoda lelki és testi
nélkülözésben élnek ezek a testvéreink. Gyakran a rokonaik sem tudnak a
segítségükre lenni. Istenben bíztam, és sok testvérrel beszélgettem erről a
saját egyházamból és más egyházakból is.” Christine folytatja, ő anglikán:
„Örömmel tölt el, hogy segíthetünk a szükséget szenvedő testvéreinknek, mert
konkréttá teszi Isten gondviselését, aki most általunk akarja eljuttatni
Szeretetét mindenkihez.” Nunzia katolikus: „Lehetőségünk nyílt, hogy segítsük a
rászoruló testvéreinket, és egyben Jézust hirdessük apró anyagi dolgokon
keresztül is.”
Megvalósulása
ez annak, amit Chiara Lubich mondott 1998-ban, Augsburgban a Szent Anna
evangélikus templomban egy ökumenikus összejövetel alkalmával: „[…] Ha mi
keresztények kétezer éves […] történetünkre tekintünk, akkor fájdalommal kell
megállapítanunk, hogy az a meg nem értések, veszekedések és harcok sorozata
volt. Betudható ez történelmi, kulturális, politikai, földrajzi és szociális
körülményeknek, de annak is, hogy csökkent a keresztények között a rájuk
jellemző egyesítő elem: a szeretet.
Az
ökumenikus munka olyan mértékben lesz igazán gyümölcsöző, amilyen mértékben az
önmagát ennek szentelő ember Jézusban látja minden ellentét megértésének és az
egység újjáépítésének a kulcsát; a keresztre feszített és elhagyott Jézusban,
aki azonban újra az Atyára hagyatkozik. […] A megélt egység hatása: […] Jézus
jelenléte több személy között, a közösségben. »Ahol ketten vagy hárman – mondta
Jézus – összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.« (Mt 18,20) Jézus egy
katolikus és egy evangélikus között, akik szeretik egymást, anglikánok és
ortodoxok, egy örmény és egy református között, akik szeretik egymást. Mekkora
béke lenne már most, mennyi fény a helyes ökumenikus út számára!”
Letizia
Magri
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése