Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
LXIII.
A testvériség nagy próbája.
József engedélyezte az újabb vásárlást, mert örült annak, hogy Benjamint épségen láthatta. Saját házában főzetett ünnepi ebédet testvéreinek. Amikor József is megérkezett házába, mosdáshoz vizet hozatott. Majd érdeklődött apjuk felől. Aztán meglátta Benjamint:Ez a ti legkisebb öcsétek, akiről beszéltetek nekem? Azután pedig azt mondta: Fiam, Isten legyen kegyes irántad! Aztán elsietett, mert megindult a szíve az öccse miatt, és kicsordultak a könnyei. Bement tehát a belső szobába és sírt. Aztán megmosta az arcát, erőt vett magán, ismét kijött, és így szólt: Adjátok fel az étkeket! Miután feltálaltak, külön Józsefnek, külön a testvéreinek, és külön az egyiptomiaknak, akik ott ettek -- az egyiptomiaknak ugyanis nem szabad a héberekkel együtt enniük, ők az ilyen lakomát tisztátalannak tartják--, leültették őket előtte: az elsőszülöttet rangja szerint, és a legfiatalabbikat is a maga kora szerint. Ezen ők nagyon elcsodálkoztak. Mindegyikük elvette a részét, amelyet tőle kapotté- Benjaminnak akkora rész jutott, hogy ötször nagyobb volt, mint a többieké. Aztán ittak, és megrészegedtek vele együtt. József azután megparancsolta háza felügyelőjének: Töltsd meg gabonával zsákjaikat, amennyi csak fér beléjük, s tedd mindegyikük pénzét a zsákja szájába. A legfiatalabbnak a zsákja szájába pedig tedd bele az ezüstpoharamat, és azt a pénzt, amelyet a gabonáért adott! Úgy is történt”.(43,29-44,2)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése