Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
LXVII.
„Ezt üzeni fiad, József”
„Siessetek, menjetek fel atyámhoz, és mondjátok neki: Ezt üzeni a fiad, József: Isten Egyiptom egész földjének urává tett engem! Ne késlekedj, gyere le hozzám! Gósen földjén fogsz majd lakni, a közelemben leszel te és a fiaid, s fiaidnak fiai, juhaid és marháid, és mindened, amid van. Én pedig ellátlak ott élelemmel – mert még öt esztendő van hátra az éhínségből --. hogy el ne vessz házad népével és mindeneddel együtt, amid van! Íme, saját szemetek és testvérem, Benjamin szeme látja, hogy én beszélek hozzátok. Mondjátok el atyámnak minden dicsőségemet és mindazt, amit Egyiptomban láttatok! Siessetek, hozzátok el hozzám! Azután Benjaminnak, az öccsének nyakába borult, megölelte, és sírt. Ugyanúgy sírt Benjamin is a nyakába borulva. Majd a többi testvérét is megcsókolta József, átölelte őket és sírt. Erre aztán szóba mertek állni vele. Amikor tudomást szereztek erről, a szokásos szóbeszéd által elterjedt a király udvarában: Eljöttek József testvérei! Örült neki a fáraó és egész háza népe. Sőt meghagyta Józsefnek, hogy parancsolja meg testvéreinek, hogy rakodjatok fel a teherhordó állatokra, menjetek el Kánaán földjére, és hozzátok el onnan atyátokat és rokonságotokat, és jöjjetek el hozzám! Nektek adom Egyiptom minden javát, úgyhogy majd ennek a földnek a javából éltek. Parancsold meg azt is: vigyetek magatokkal szekereket Egyiptom földjéről, hogy elhozhassátok gyermekeiteket és feleségeiteket. Hozzátok atyátokat, és siessetek, gyertek minél előbb! Ne sajnáljatok semmit a holmitokból, mert Egyiptom minden java a tiétek lesz!”. (45,9-20)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése