Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2011. március 17., csütörtök

Elmélkedés a Család évében LXVI.



Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
LXVI.



Ezernyolcszáz évvel Jézus Krisztus előtt.



József az ószövetségi választott nép tagja volt. Féltestvérei irigyelték tőle édesapjuk kitüntető szeretetét. Ezért szövetkeztek ellene, és kihasználták az első lehetőséget, ítéletet tartottak felette, és meg akarták ölni. Rúben, az elsőszülött testvér, apja családi főségének várományosa és Júda, aki a Megváltó közvetlenebb törzsi ősének volt akkor még teljesen ismeretlen jelöltje, védték testvérük életét. Amikor a kereskedők közel érkeztek hozzájuk, és Rúben nem volt jelen, Júda öccsük életét menteni szándékozva ajánlotta, hogy inkább adják el a kereskedőknek húsz ezüstért. Természetesen fogalma sem volt arról, hogy majd az ő törzséből születik a Megváltó, és arról sem, hogy az ő törzsének egyetlen apostoltagja lesz az a szörnyeteg, aki harminc ezüstért fogja eladni magát a világ Megváltóját. Most, Jákobot ő beszélte rá, hogy engedje elvinni József édes öccsét, Benjamint az újabb életmentő karavánútra, és ő, ha kell, helyette fogságot is vállal a hajthatatlan egyiptomi nagyúr mellett. Most pedig ott állnak a nagy ellenségnek vélt egyiptomi alkirály előtt, nem értve semmit az ezüstpohár ellopásából, most Júda könyörgőre fogja a dolgot és megvilágítja a hátteret: „a gyermek helyett – kéri-, hadd legyek én a rabszolgád, aki kezességet vállaltam apámnál ezekkel a szavakkal: Ha vissza nem hozom, bűnös legyek atyám előtt minden időre! Hadd maradjak tehát én, a te szolgád uram szolgálatában, a gyermek pedig hadd menjen fel testvéreivel…”(Ter 44,33) z a hősi vallomás volt az utolsó szó a perben. József belátta. hogy a testvérei megjavultak, de félnek az ő bosszújától. Ő azonban sírásra fakad, felfedi kilétét és rámutat, hogy Isten végtelen szeretete tervezte ki így, hogy neki kell rabszolgasorba kerülnie, szenvednie. Hogy mire bekövetkezik a bőség, fel tudjanak készülni a hét szűk év átvészelésére. Ő így fogja már fel a történteket: „Isten akarata küldött engem ide”.(45,7)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése